43045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elégéssel dolgozó erőgépeken

natában jóval kisebb túlnyomás alkalmazása mellett lehet keverni, mint az előbb emlí­tett foganatosítási alakoknál. Ezenkívül a szabályozás is tökéletesebb és a második foganatosítási alakra jellemző belső csator­nák annak következtében, hogy a levegő beáramlását szabályozzuk, ugyancsak elma­radnak, végül a tüzelőanyag bevezetése is közel állandó nyomás alatt történik. A következőkben a csatolt rajz alapján egy ily gépet fogunk ismertetni. Eme rajz 1. ábráján a (K) dugattyú négyütemben dol­gozik, amennyiben lefelé mozgásánál friss levegőt szív be, a következő fölfelé mozgá­sánál ezt a gyújtási hőmérsékletig kompri­málja, a tüzelőanyag a fölső holtpontban, a legnagyobb kompresszió pillanatában végbe­menő szétporlódása közben meggyullad és az elégő gázok a dugattyú munkát végezve , lefelé hajtják. Az égéstermékek kifúvaíása a dugattyú következő fölfelé mozgásánál történik meg. Az 1. ábrán látható (p) légszivattyú ama túlnyomás létesítésére szolgál, mely a tüzelő­anyagot a legnagyobb kompressziónyomás pillanatában szétporlasztja; eme szivattyú működését itt oly módon képzeltük, hogy az az előzetesen komprimált levegőt a munkatérből veszi, amennyiben az (m) szi­vattyúdugattyú az (n) átvezetőcsatornát a munkatérben föllépő legnagyobb nyomásnál lefödi és az (1) térben levő, előzetesen komprimált levegőt a kellő túlnyomásig megsüríti. Ezt a porlasztólevegőt természe­tesen egy külön szivattyú segélyével a lég­körből is lehetne venni. A tüzelőanyagot a kompressziószakasz előtt az (f) csővezeték hajtja a (g) serpe­nyőbe, hol a kompresszióközben fejlődött hő előmelegíti és honnan azt a gyújtás pil­lanatában a porlasztó levegő a (h) fúvó­nyíláson az (a) elégetőtérbe hajtja. Minthogy a (b) levegőszelep a (g, h) fúvó­tól szerkezetileg el van különítve, minden­nehézség nélkül lehet egy szelepről több­fúvót vezérelni és ezeket üzemközben ki­kapcsolni. A fúvót üzemközben kikapcsoló berendezés egy foganatosítási alakja példa­képen a II. ábrán látható. Az (a) fúvócső csapforgó gyanánt van kiképezve úgy, hogy azt üzemközben kívülről egy (b) fogantyú; segélyével el lehet forgatni, minek követ­keztében a (c) fúvónyílást a (d) furattól el­zárjuk. Ennek következtében módunkban áll, hogy a fúvót az (e) csavar megeresz­tése után üzemközben megtisztítsuk. Azáltal, hogy a fúvócsövet elforgatjuk^ még az is módunkban van, hogy a fúvó­nyílás nagyságát üzemközben módosítsuk,, minek következtében'a fúvót arra is fölhasz­nálhatjuk, hogy a gépet sűrített levegővel indítsuk. Ily módon kiképezett indítóvezérmű működése pld. a következő lehet. A gép indításánál a petróleum, mely a (g) furaton jut a fúvó (i) terébe, a fúvótól el van zárva, az indító levegő a (h) fúraton. a fúvóba jut, az (a) fúvócső pedig oly hely­zetet foglal el, hogy (f) furata a henger (d) furatát födje, tehát a munkatérbe megfe­lelő mennyiségű levegő lefojtás nélkül jut­hasson be. Ha már most a gép bizonyos sebességre szert tett, a fúvóba a tüzelő­anyagot vezetjük be és a gyújtás megtör­ténte után a fúvócsövet annyira elforgatjuk,, hogy a jobb porlasztást biztosító kisebb (c) nyílás kerüljön a (d) furat elé. A fúvó tehát ily módon egyúttal indító tag gyanánt is szerepelhet. SZABADALMI IGÉNY. Újítás elégéssel dolgozó erőgépeken, jelle­mezve a tüzelőanyag-befúvó oly kikép­zése által, mely annak teljes elzárását,, illetőleg betorkoló nyílása bőségének változtatását teszi lehetővé. (1 rajzlap melléklettel. OAi^AS RÉSZVÉNYTAA6A8ÁG NYOMOÁJ* MJRAPWTen

Next

/
Oldalképek
Tartalom