43019. lajstromszámú szabadalom • Javítások másoló tömbökön

23. ábra a szénpapir-füzetnek a kemény betétlappal való kapcsolási módját mutatja. Az 1—13. ábrák szerint a második (el) tok a (dl) sarok közvetítésével a tömbnek alsó burkolatához erősített táblából áll, mely bz első (e) tok fölé kerül. A második (el) tok mindkét oldala festékanyaggal van bevonva. Magát a tömböt áttetsző papírból készült (b) lapok alkotják, melyek kettesével Összefoglalva a (c) perforált vonalak mentén össze vannak hajlítva. Ezen lapokat a (d) karton foglalatba helyezzük. (4. és 5. ábra). A két-két (b, b) lapnak meghajlításánál keletkező négy (bl, b2, b3, b4) részeket a perforált (c) vonalak különítik el egymástól. (2. ábra). Ezen részek azonos oldalszámozással bírnak és ugyanazon szöveg fölvételére szolgálnak. Az első (bl) részre a szöveget közvetlenül kézzel írjuk, mimellett a (b2, b3, ós b4) részeken a másolatok készülnek, az (e) és (el) tok festékanyaggal bevont fölületei révén. A másoló-tömb alkalmazási módja a következő: Miután az (el) tokot a tömbről lebillentettük (6. ábra), az (e) tok alól az első lapcsoportot a (bl) résznél fogva kihúzzuk; ezen csoport két (b, b) lapját az (e) tokra fektetjük és miután az (el) tokot helyére visszahajtottuk, a (b3) rész fölé (7. ábra), a (bl, b2) részeket ezen tokra borítjuk. A (bl) részre kézzel írt szöveg másolata az (el) tok fölső festékanyaggal bevont fölülete révén a (b2) rész hátsó oldalán, ugyanezen tok alsó, hasonlóan festékanyaggal bevont fölülete révén a (b3) rész mellső oldalán képződik, míg a harmadik másolat egyidejűleg az (e) tok festékes fölülete révén a (b4) részen keletkezik. A (bl, b3) részeken lévő szöveg közvetlenül, míg a (b2, b4) részekre fölvitt szöveg a lapok áttetszősége folytán olvasható. Az írás befejeztével elegendő a lapokat kifejteni és a (bl, b2) részeket a perforált vonalak mentén egymástól elkülöníteni. A (b2) rész a (b3) résztől a perforált (c) vonal révén fejthető le úgy, hogy csakis a (b4) rész marad a tömbbel összefüggésben; amenynyiben ezen részt is leszakítani akarjuk, úgy azt a kellő helyen perforálva kell alkalmazni. Ahelyett, hogy a négy (bl, b2, b3, b4) részt két külön lapból készítenők, mint föntebb leírtuk, ugyanezen célra egyetlen, megfelelő hosszúságú papírlap is szolgálhat, melyet Önmagára többször visszahajlítunk (9. ábra) és a hajlítások helyén (c) perforálásokkal látunk el. A tömb ezen foganatosífcási alakjának alkalmazási módja megegyezik a föntebb előadottakkal. A lapok összehajtása úgy is történhetik, mint ezt a 12. ábra mutatja. Ez esetben azonban előnyös az (e) tokot a tömb oldalához a kötéssel párhuzamosan kapcsolni. (13. ábra). Az egyes lapok (bl) része itt is azok külső pereme segélyével az (e) tok alól előhuzatnak, mint az előbb ismertetett kiviteli alakoknál, azután pedig ugyanerre a tokra . hajlíttatnak, míg az (el) tokot már előzetesen a (b2) és (b3) rész közé helyezzük. (12. ábra). A lap egyes részei a másoló fölületekhez képest itt is az előbbi példákhoz hasonlóan'helyezkednek el. Az első (e) tokot a tömbnek egyik födéllapja is képezheti, míg a második (el) tok a tömbtől teljesen független lehet. A másolatokat szolgáltató tokok módosításai lényegileg abban álíanak, hogy tetszőleges számú szénpapirból álló füzeteket készítünk és ezen füzeteket a másolótömbökkel vagy hasonlókkal együttesen alkalmazzuk. Az említett füzeteknek egyes szénpapirlapjai a tömb másolótokjának helyettesítésére vannak hivatva, melyek egyenként jutnak alkalmazásra. Mihelyt az egyiket elhasználtuk, azt egy másik szénpap irral helyettesítjük úgy, mint ez a tölténytárral fölszerelt ismétlő fegyvereknél történik. Az (f) füzet (14., 15.,. 16., 17., 18. ábrák) az .(1) födélbe foglalt (fl, Í2, f3) szénpapirlapokból áll, melyeket gép segélyével az (i) karikákkal kötünk egymással össze. Az összefoglalás e módjának az a célja, hogy ' az enyv vagy más ragasztóanyagok alkal-