43009. lajstromszámú szabadalom • Nyomott betűsorok szedésére és osztására szolgáló gép

Ezután a legelső betű a már leírt nívó­don a (3) szállító szalagra esik, melyet két (19 és 20) henger állandó sebességgel forgat (1. és 4. ábra). Mivel a betűcsator­nák, mint a 4b. ábra mutatja, egymás mel­lett feküszmek, az egyes betűket, melyek az egyes csatornákból majd itt, majd ott 'a szállítószalagra esnek, a helyes sorrend­ben kell egymás mellé sorozni. Ezen célból a szállító szalag fölött merőlegesen még egy másik vagy esetleg több szállítószalag van elrendezve, melyek a betűket a hely es sorrendben egy leadási hely felé szállít­ják. Ezen második szállít.0 szalag két (21 22) görgő fölött fut, még pedig nagyobb se­be őséggel, annál, amennyi az a szög sinu­sának reciprok értéke (4b. ábra). Ennek folytán a betűk a főszalagon balfelé szál­líttatnak, anélkül azonban, hogy egymás­hoz viszonyított sorrendjük megváltoznék és az,után a leadási helynél a kivánt sor­rendben a (23) csatornába vezettetnek. A (23) csatornából a betűk egy (24) fogas­kerékre esnek, mely, mint a 2. ábra mu­tatja, ;a betűknek oldalt támaszt nyújtó (25) szegéllyel s egyszersmind (26) fo­gakkal van ellátva, melyek továbbfordu­lásuk alkalmával az előttük lévő betűket előre nyomják, miközben a (28) betűk az így keletkező hézagba befordíttatnak. Ily­módon betű betű után oly sorrendben so­rakoznak egymás mellé, amilyenben a bil­lentyűk jelzik és a szállító szalagok továb­bítják. A betűk most, mivel a sorban hátrább állók tovább' szorítják őket, a csatornában előre haladnak mindaddig, míg a kivánt sorhosszúságot körülbelül el nem érték. Most az a föladat, hogy a szedéssort el-, válasszuk, vagyis tördeljük. Az elválasztás­nak azonban, mint a bevezetésben említve volt, nem szabad bármily tetszőleges betű­nél történnie, hanem csak valamely szjó, szótag vagy szakasz végén. Továbbá a sze­déssornak nem szabad túlnagyra sem növe­kednie; mert jkülönben félni lqhet attól, hogy valamely nagyon hosszú sziótagnál annak egyrésze a sor rendes méretén túl kinyúlna úgy, hogy az, ezután következő arányosításnál a rendes sorhosszűságot nem lehetne betartani. Ezen okb|ól kell, hogy az elválasztás azon pillanattól kezdve bár­mikor bekövetkezhessék, midőn' a szedés­sor, az illető nyelvben előforduló leghosz­szabb gziótag hosszának hozzáadásával a rendes sorhossiúságra ; növekedett-. Tény­leg azonban akkor kell az elválasztásnak megtörténnie, ha ezen pillanat után e>gy szó-, vagy szíótagvég következik. Tehát a lényeg az, hogy az elválasztó készüléket be kell iktatni, mihelyt, mint föntebb leíratott, a szedéssor körülbelül a rendes sorhosszúságra növekedett. Az el­választásnak azonban nem szabad rögtön megtörténnie, hanem csakk akkor, ha egy szó-, vagy szótagvég következik, azaz az elválasztót előbb kell beiktatni, de csak később kell kikapcsolni. A beiktatást a (38) ütköző végzi, mely egy (41) sínen el­tolhatóan van elrendezve és a kivánt sor­hosszúságnak megfelelőleg beállíthatjó (2., 3. ábra). A fönt fölhozott okokból a (38) ütkö­zőt nem a rendes, hanem az illető nyelv­ben előforduló leghosszabb szótag hosszá­val megrövidített sorhosszúságra kell be­állítani. , A (38) ütköző nyúlványa a (40) csa­tomafal (39) hasítékán nyúlik keresztül (2., 3. ábra). Midőn a betűk ezen ütközőt elér­ték, további előrehaladásuk közben azt ol­dalt szorítják. Ezáltal a (38) ütköző ki­szoríttatik a csatornából és a vele össze­kötött (42) keret ;a (44) toldatokban nyugvó (43) csapok körül elfordul (2., 6. ábra). Ezen (42) keret elfordulása folytán az abba ágyazott tengelyek a (4) nyíl irá­nyában eltolódnak és e tengelyekre erősí­tett emeltyűk átkapcsolódnak. Ily módon a szjó-, szótag-, és szakaszbillentyűk mű­ködése a fönt említett célnak megfelelő­leg módosul. Összefoglalva az átkapcsolással megol­dani szándékozott s a bevezetésben emlí­tett föladatokat, a szedéssornak a körül­belüli sorhosszúságra való előrehaladásánál a következőknek kell történnie:

Next

/
Oldalképek
Tartalom