43009. lajstromszámú szabadalom • Nyomott betűsorok szedésére és osztására szolgáló gép

csak egyszeri, vagy pedig1 többszöri ler ütése által történhetik, mely utóbbi eset^ ben minden egyes leütés csak egyetlen egy négyszögréselőt szed ki. Ekkor tehát abilr lentyűt legalább is annyiszor kell leütni, ahányv

négyszögréselő szükséges a tördelt szedésdarabnak a kivánt sorhosszúságra való kitöltésére. Mivel aaonban a billentyűk automatikus működtetése esetén a kitöltendő darab hosszúságának megítéléséről szö nem lehet, azért a szakaszbillentyűt annyiszor kell leütni, amennyi a beállított sorhosszúságnál beférő négyszögréselők lehető legnagyobb száma, mely esetben, ha a folytatólagos szedés tördelt darabja a rendes sorhosszúságot elérte, a szakaszbillentyű üres járatra kapcsoltatik át. Ily módon lehetséu gessé válik, hogy csak annyi négyszögréselő szedessék ki, amennyit a rendes sorhosszúság és a tördelt szedésdarab hossza közötti különbség kiván, jióllehet a szakaszbillentyű akár kézi, akár automatikus működtetés útján ennél többször üttetik le. Ha mégis a szakaszbillentyű csak egyszer üttetnék le, akkor a szükséges számú négyszögréselőknek ezen egyszeri leütés által egyidejűleg kell kiszedetniük. Mivel azonban a szp-, szó tag- és szakaszvégek nem esnek mindig össz© a kivánt beállított sorhosszúsággal, most már azon föladat áll elő, hogy a folytatólagos szedés tördelt darabját a pontos sorboszszúságra kizárjuk, vagyis arányosítsuk. Ez úgy történik, hogy az egyes szavak közötti hézagok nagyobbá vagy kisebbé tétetnek, aszerint, amint a szedés tördelt darabja rövidebb vagy hosszabb volt a kivánt sorhosszúságnál. Hogy az egyes szavak között egyenlő hézagokat nyerjünk, megmérjük először a-beállított sorhosszúság és a tördelt szedésdarab közötti hosszúságkülönbséget és azután ezen hosszúságkülönbséget osztjuk a toűúdelt szedésdarabban előforduló szóréselŐk számával. A leírt módon kiszámított hosszmérettel kell már most aa eredeti saóréselőket megnagyobbítani vagy kisebbé tenni, aszerint, amint a tördelt szedésdaiab rövidebb vagy hosszabb volt a rendes * sor hosszúságnál. Ezen célból először a szjóréselőkiet kell megszámlálni, azután a hosszúságkülönbséget kell lemérni és ezt tetszőleges készülék segélyével annyi egyenlő részre osztani, amennyi a szíóréselők száma. A tördelt szedésdarabnak a rendes sorhosszúságra val,ó megnagyobbítása vagy megrövidítése vágy úgy történhetik, hogy az eredetileg behelyezett szóréselők vastagsága az előbbiekben leírt mpdon nagyobbíttatik, illetve kisebbíttetik vagy pedig úgy, hogy az eredetileg behelyezett szóréselők helyébe újak tétetnek, melyeknek vastagsága egyenlő az, ideiglenes szóréselők vastagságával^ hozzáadva ahhoz, vagy levonva belőle a mondottak szerint számított hosszméretet. Miután ily módon a tördelt szedésdarab a rendes sorhosszúságra arányosíttatott, a többi szedéshez csatoltatik, míg az egész szedés el nem készül. Használat után a szedést ismét alkatrészeire kell szétszedni, s ezáltal egyúttal a betűszekrényeket meg kell tölteni. Ezen célból a szedést először soronként kéli szétszedni. Amilyen egyszerű aránylag a % egyes soroknak egymás mellé való sorozása, olyan nehéz a szedés soronkinti szétszedése. A nehézség oka abban rejlik, hogy a szedés beigazításánál az egyes sorok betűi, ha még oly észrevétlenül is, kölcsönösen eltolódnak' és az egyik sor betűi az utána következőbe beakadnak, ami rendkívül megnehezíti az egyes sorok szétválasztását. • l ! Itt két szempontot kell tekintetbe venni. Először is a sorokba szétszedendő szedésnek minden beszór!tás nélkül szabadon kell nyugodnia, de szétesnie nem szabad. Ezen célb|ól a szedést, egy ferde Síkon kell elhelyezsni, úgy azonban, hogy magának a szedésnek szegélyvonala egy vízszintes egyenest képezzen. Azonkívül a leválasztandó sornak a betűk tengelyének irányában egy egyenes vonalú mozgást kell végeznie, miáltal a következő sornak magával valló vitele megakadályoztatik. Minden