42998. lajstromszámú szabadalom • Rúgófogas borona
Megjelent 1908. évi szeptember hé 89-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 42998. szám. X/a. OSZTÁLY. Rugófogas borona. VENTZKI ÁGOSTON MÉRNÖK GRAUDENZREN. A bejelentés napja 1908 január hó 7-ike. Az eddig ismert, egyetlen fogással beállítható, görbített (a) rúgófogakkal biró boronáknál ezek a fogak az (la) ábrán látható módon vannak a forgatható (b) tengelyekre szerelve, melyeket egy emelő se' gélyével akként lehet elforgatni, hogy a fogak — mint azt pontozva jeleztük — a talajból kiemelkedjenek. Ismeretesek oly boronák is, melyeknél a rúgófogak párhuzamos forgattyúkon vannak alkalmazva. Ezeknél az ismert elrendezéseknél azonban a fogak forgáspontjai sokkal magasabban fekszenek, mint a boronakeret húzási vagy ellenállási vonala, tehát a fogak beállításánál a vázra nagy forgató nyomaték hat, miért is a fogak befogódzási mélységének változtatása, a gyom eltávolítása és a borona üzemenkívül helyezése munka közben lehetetlen. Az ismert elrendezéseknél még az a további hátrány is főilép, hogy a fogak befogódzási mélységének megváltozása a fog és a talaj által képezett szög oly lényeges változását idézi elő, hogy a fogak, helyes működése ki van zárva. Ismeretesek ugyan párhuzamos forgatytyűkra szerelt rúgófogakkal biró boronák, melyeknél a fogak és a talaj által képezett szög a fogak beállításánál is változatlan marad, de ez is hátrányos, mert a fogak és talaj által képezett szög kis mérvő változása a beállítás szempontjából egyenesen szükséges, nevezetesen a fogaknak mélyebbre való beállításánál hajlásszögüknek kisebbnek kell lennie, mert a fogak nagyobb mélyjáratánál az ellenállás is nő. Hogy ezt ellérhessük és hogy az ismert boronaszerkezeteknél föllépő hátrányokat elkerülhessük, az 1—3. ábrán látható párhuzamos forgattyúkra szerelt rúgófogakkal biró boronáknál a forgattyúk alsó végeiken forgathatóan vannak egy szánba ágyazva, míg fölső végeiken a rúgó fogakat viselik. (a) fogak az (f) harántgerendákra vannak szerelve, melyek a (d) szántalpakban forgathatón ágyazott (fl) forgattyúkkal kengyeleket alkotnak. Az összes (f) keresztgerendák egymással egy vagy több (g) hosszanti rúd útján vannak kapcsolva úgy, hogy párhuzamos forgattyúk képződnek. Az (ft) forgattyúk előnyösen .akként vannak görbítve, hogy forgáspontjuk lehetőleg közel feküdjék a fogak megerősítési helyéhez, mi által azt érjük el, hogy a fogak csúcsai beállításuknál hosszú íven mozognak és ennek következtében a talajjal képozett (a) szög a mélyebbre való beállításnál annyival kisebbedik, amennyivel a növekvő ellenállás legyőzése céljából kisebbednie
