42964. lajstromszámú szabadalom • Mélyített huzagú cső kézi lőfegyverek és lövegek számára

letének növekedése 0-7—x 4x4 = ll-2ma. Ha 7'9 csőátmérő és 81 huzagátmérő mel­lett, a lövedék azon keresztmetszet fölülete, melyre a hajtógázok hatnák, kerekszáiüban 50 26 mm2 , úgy a fönti példa szerint 50*26-j-11*2 — 61*46 mm2 , a megnövekedett kereszt­metszet és a keresztmetszeti terhelés 14-7 gr. lövedéksúly mellett ám = o m > m g y (lm-0 '23 9 A keresztmetszeti terhelés tehát 61'46 keresztmetszet mellett 0053-mal, vagy ke­rekszámban V6 -el kisebb, mint 50-26 kereszt­metszet mellett, miáltal vagy ugyanazon lövedéksebesség mellett a gáznyomás tete­mesen kisebb, vagy ugyanazon gáznyomás mellett a lövedéksebesség nagyobb lesz. A lövéskori gázfejlődés alatt föllépő és minden szakember előtt ismerétes ezen körülmé­nyekre alapul a jelen találmány. A jelen találmány céljának elérésére a huzagok mélyítései vagy a csőnyílásig ér­hetnek, vagy egy bizonyos hossz után a rendes huzagmélységbe, vagy a kaliberbe mehetnek át. Az előbbi esetben a lövedé­keknek fojtással kell bírniok, amely a cső­nyílásnál a lövedéktől elválik, hogy a kiálló fojtásfölületek, melyek addig a huzagmélyí­téseket kitöltötték, a lövedékre akadályként ható levegő ellenállását ne fokozzák, míg a második esetben, melynél a huzagmélyí­tések már a cső belsejében a rendes huzag­mélységbe mennek át, legcélszerűbb a löve­déket szilárd karmantyúkkal látni el, melyek a rendes huzagrészekben a rendes kaliberre nyomhatók össze. A huzagok mélyítésének nem kell mindig közvetlen a csőben lennie, elégséges a cső mögött egy kiváltható külön darabot be­helyezni vagy ráerősíteni, mely a töltény­tárt és a csavarzatos vagy csavarzatnél­küli mélyebben huzagolt csőrészt tartal­mazza. Már eddig is ismeretesek voltak olyan tüzelőfegyverek, melyeknek huzagai előre­felé ellaposodnak, vagy melyek változó és a cső szája felé kisebbedő keresztmetszettel bírnak. Ezen ismert csőberendezéseknek azonban csak az volt a célja, hogy a löve­déknek a huzagokba való behatolását meg­könnyítsék s ezáltal az ólom lekopását vagy lehámozását megakadályozzák, hogy egyrészt a CBŐ ólomlövedékek kilövésénél el ne ke­nődjék, másrészt lövedék és csőfal között biztos tömítés éressék el azáltal, hogy a vezető részek a lövedéknek a nyílás felé szükülő csőben való mozgásakor a cső belső falához erősen és biztosan szoríttatnak. A csatolt rajzon a találmány lényege az 1. ábrában hosszmetszetben, a 2. ábrában pedig keresztmetszetben van vázlatosan áb­rázolva, míg a többi ábrák különböző foga­natosítási alakokat ábrázolnak anélkül, hogy ezzel a találmány lényegét kimerítenék. Az 1. ábrában (a, b) a tulajdonképeni kaliber, (c, d) a rendes huzagmélység, (e, f) a huzagok mélyítése a (g, h) hosszon, (i, k) az átmeneti kúp a mélyített huzagokból a kaliberbe, (1) a lövedéktest, (2) a fojtás vagy lövedékkarmantyú. A huzagmélyítés fg, h) hossza tetszés szerint választható. A rajzon a (2) karima átmérője az (1) lövedék átmé­rőjéhez viszonyítva, valamint a huzagmélyí­tés is túlzottan van föltüntetve. A huzagok és mezők keresztmetszete és alakja tetszés szerint változtatható, a mezők továbbá hátul keskenyebbek lehetnek, mint elől, hogy könnyebben nyomulhassanak vagy vághas­sanak a karimákba vagy fojtásokba. A 2. ábra az 1. ábra függélyes kereszt­metszetét ábrázolja azon helyen, ahol az (i, k) átmenő-kúp a kaliberbe megy át. Az előbbi bevezetésből e berendezés mű-: ködése könnyen érthető. A gázfejlődésnél a (2) karima vagy fojtás az (1) lövedékkel előre szoríttatik, mikor is a mélyített hu­zagok között megmaradt mezők a karimába vagy fojtásba benyomulnák s azt a löve­déknek a csőben való továbbmozgása alatt a kaliberre nyomják össze, vagy esetleg a fojtás a csőnyílás előtt a lövedéktől elválik. A 3. ábra oly foganatosítás! alakot ábrá­zol, melynél a (3) lövedék egy laza (4) foj­tással bír. A (4) fojtás a (3) lövedékkel a cső végéig mozog s ott attól ismert módon válik el. Itt azonban a lövedék vezetése az (l1 ) mezőknek a (3) lövedékbe, vagy ennek vezető kiugrásába való behatolása által tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom