42940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás phenolokból és formáldehidból képezett oldhatatlan és nem olvadó kondenzációs termékek előállítására

sel a C6 H5 OH fenolsornak nemcsak első képviselője értetik, hanem homológjai is, ahogy a kereskedelmi forgalomban előfor­dulnak. A formaldehid kifejezés ezen ter­mék minden lehető alakjára vonatkozik, bár rendszerint 40%-os oldatban használ­juk; de ugyanazon eredményeket érjük el, ha anhidrikus CH2 0 fenolban való oldatát alkalmazzuk vagy ha a formaldehid poli­mer jait alkalmazzuk., Sok esetben előnyö&ebb a résziben de­hidratizált keverék használata, mely a kö­vetkező módon állíttatik elő. Fenolt közönséges formaldehiddel ke ved­rünk és szilárd nátriumkloridot vagy kál­ciumkloridot vagy valamely vízben oldható sót, mely vizet nyel el, adunk hozzá. At­keverés vagy rázás a folyadéknak két kü­lönböző rétegre való szétválását idézi elő. A sűrűbb folyadék a só vizes oldata, a fölső folyadék pedig a formaldehidnek fenol­ban való dehidratizált oldata. Az utóbbi ol­dat kiválóan alkalmas az, összes előbb em­lített különböző eljárás kiindulási pontjá­nak és a legtöbb esetben fenol és formal­dehid egyszerű keverékét messze fölül­múlja. Az eljárás előbb leírt változatainak egyikénél kívánatos lehet a reakcióanya­gokhoz festékeket vagy pigmenteket vagy más oly anyagokat keverni, melyek a végső terméknek más színt adnak vagy lehet szi­lárd vagy folyós idegen anyagokat töltő­vagy kötőanyagkép hozzákeverni vagy azért, hogy a végső termék fizikai tulaj­donságait vagy külsejét megváltoztathas­suk. Tapasztaltuk, hogy a termékhez kü­lönféle idegen anyagot lehet hozzáadni. Meg akarjuk jegyezni, hogy az eljárás nincs formázott testekre ^megszorítva, hanem, hogy ezen anyagot valamely kivánt föKi­letre vagy t,ártóra is lehet fölvinni, mely azután az ismertetett elvlek szerint kezel­tetik. Példakép utalunk az eljárás egy kü­lönleges alkalmazására, t. i. elektromos vezetők vagy effélék szigetelésére, ami az­által eszközöltetik, hogy & végső konden­zációtermék a vezető fölületén vagy az or­sók tekercselésein képeztetik. Ezt az előbb leírt eljárások egyikével végezhetjük, mi­mellett, ha tekercselések, motorok,, dina­mlók kezeltetnek- így, nagyon pvatosán kell eljárni, hogy jó bevonatot vagy az olajos vagy mereven folyós kezdeti kondenzáció­termék jó áthatását biztosítsuk. Ezen célra a bevonásra vagy impregnálásra szolgáló ismert eljárások egyike használható. Mind­ezen esetekben a kondenzációtermék vagy közvetlenül a meztelen vezetőn létesíthető vagy valamely segédszigetelő anyag, pl. gyapot, azbeszt* papir vagy más rostos anyag között, anyagon vagy anyaggal kap­csolatban vagy ismert szigetelő anyagok rétegeivel kapcsolatban, mimellett a főcél mindig az marad, hogy a kemény végső kondenzációtermék a leírt föltételek mel­lett állíttassék elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kondenzáció termékeknek fenol­ból és formaldehidből való előállítására, azáltal jellemezve, hogy fenolokból és formaldehidből való keverékek meleg és nyomás egyesített behatásának vettet­nek alá, hogy oldhatlan, meg nem ol­vasztható, kemény anyagot nyerjünk. 2. Az 1. igényben védett eljárás, azáltal jellemezve, hogy formaldehidnek feno­lokban való dehitratizálit oldata előké­szíttetik azáltal, hogy vízben oldható dehidratizáló sót adunk hozzá. 3. Az 1. igényben védett eljárás, azáltal jellemezve, hogy a fenolok és formal­dehid keverékéhez mint kondenzáló ható anyagok bázikus vegyületek adagoltat­nak és pedig oly mennyiségben, hogy a fenolnak fenolatba valló teljes átválto­zása létesíttessék. 4. Az 1. igényben védett eljárás, azáltal jellemezve, hogy a folyós vagy mere­ven folyós massza (kezdeti kondenzáció­termék) vákuumban sűríttetik be. 5. Az 1. igényben védett eljárás, azáltal jellemezve, hogy közbenső kondenzáció­termék állíttatik elő, mely bizonyos ese­tekben a keményítősnél mint kiindulási anyag szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom