42940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás phenolokból és formáldehidból képezett oldhatatlan és nem olvadó kondenzációs termékek előállítására

hogy a fenolfölösleg kiűzessék, mire kemény, oldhatlan és meg nem olvasztható terméket nyerünk. Ezen eljárásnál kényszerítve vagyunk aránylag alacsony hőmérsékletet alkalmazni, a legkeményebb és legmereyebb termékek azonban legjobban lényegesen magasabb hőmérséklet mellett nyeretnek. A folyamatok e mellett szükségkép nemcsak lassan mennek végbe, amennyiben befejezésükig egy vagy több napot vagy hetet, sőt hónapot igényelnek, hanem nagyobb méretű vagy vastagságú tárgyaknál a szárítás is nehézségekkel jár és szabálytalan összehúzódást és belső feszültségeket von maga után, amelyek ismét azt okozzák, hogy a kész termékek nem homogének, hanem vetődnek, repednek és aránylag könynyen törnek. Annak oka, hogy miért kell ezen eljárásoknál magasabb hőmérsékletet gondosan kerülni, abban rejlik, hogy, amint túlnagy hőt alkalmazunk, az anyag belsejében gázalakú vagy illió termékek fejlődnek, hólyagok képeztetnek és a végső termék, ahelyett, hogy homogén volna, szivacsszerű és lyukacsos, ipari célokra alkalmatlan lesz.. A föltalálónak sikerült ezen súh^á^HH nyokat teljesen mellőzni, amenjMHRuie^ vítés vagy keményítés megjj^^B&n magasabb nyomás mellett töry^^Pfmi által magasabb hőmérsékletnél vW hevítéshez jutunk. Ily módon a folyamat lényegesen megrövidíttetik és jobb minőségű terméket nyerünk, az eljárás pedig gazdaságosabb, szabályosabb és sok új ipari célra alkalmazhatóbb lesz. A találmány keresztülvitele többféle módon lehetséges, aszerint* hogy milyenek a különleges kívánalmak és viszonyok. Egyike a legegyszerűbb foganatosítási példáknak .; az esetben adódik, ha oly szilárd tömböket akarunk előállítani, melyeket kisebb részekre kell szétbontani, ha tehát az eredeti tömbök alakjának és méreteinek nem kell pontosaknak lenni; ez esetben a következőkép járunk el. Kereskedelmi fenolok (karbolsav vagy krezilsav) és 40%-os kereskedelmi formaldehid egyenlő térfogatrészeinek keveréke zárt edényben együttesen nyomás alatt hevíttetik és a hőmérséklet körülbelül 130—150° C.-ra vagy ennél magasabbra fokoztatik; a keverék az edény nagysága és az anyag mennyiségének megfelelően egy-két óráig vagy még tovább, az edényben hagyatik. Ezen idő után az edény az oldhatlan és meg nem olvasztható kondenzációtermék szilárd, homogén, áttetsző tömbjét tartalmazza, mely tömb fölött jelentékeny vízréteg vált le, amely eltávolítható. Bár ezen egyszerű eljárás az említett célokra alkalmas, mégis azon hátránnyal bír, hogy a keményítés folyamata alatt tetemes mennyiségű víz szabadul föl, ezen okból az eljárás nem alkalmas oly esetekben, amelyek-1 ben víz jelenléte káros, pl. elektromos szigetelők vagy finoman formált tárgyak előállításánál vagy más esetekben, amelyekben a kondenzációtermék más anyagokkal vagy töltőanyagokkal egy esi tte tik. Ez esetekben az eljárást legalább is két folyamatban foganatosítjuk. Az első folyamatban folyós vagy mereven folyós kezdeti kondenzációtermék állíttatik elő és a víz legnagyobb része egyidejűleg kiűzetik; a ^^^^BBp, reakció termékek egyike, fölszaüaouL A másik folyamatban a folyós vagy mereven folyós anyag hő és nyomás alkalmazása mellett a végső keményítési eljárásnak vettetik alá. Hogy a folyós vagy mereven folyós kezdeti kondenzációterméket előállíthassuk, a már ismert eljárások egyikéből indulhatunk ki, azaz a fenol és formaldehid keverékét visszavezető kondenzátorral ellátott edényben egyszerűen fölhevítjük, míg a keverék két rétegre van bontva, egy vizesre és könnyebbre, valamint egy olajos vagy mereven folyós és nehezebb rétegre, mely utóbbi a kezdeti kondenzációterméket képezi. A reakció siettethető azáltal, hogy mint kondenzáló ható szerkezet, szerves vagy szervetlen savakat adagolunk, amely esetben annyira aktivvá válik, hogy pontos megfigyelést kiván.