42919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sör főzésére

Megjelent 1908. évi szeptember hó 25-éii. MAGY. ^ KIR. szabadalmi pfijm hivatal. SZABADALMI LEÍRÁS 42919. szám. IV/a. OSZTÁLY. Eljárás sör főzésére. breker hermann igazgató kölnben. A bejelentés napja 1908 január hó 28-ika. A sör betegségei között a glutinzavarodás is ismeretes, melyet a sörben levő oldhatatlan és finoman szétosztott proteinanyagok (glutin) okoznak. A glutinzavarodás okául a sima árpa, hibás maláta, azaz rossz termék használatát és a hiányos aszalást, valamint a cefrézőfolyaraatban elkövetett hibákat tekintik. Eddigelé nem ismeretes oly eszköz és mód, melynek segélyével ily állítólag alkalmatlanúl vagy hibásan kezelt maláta földolgozásánál a cefrézőfolyamat közben a glutinzavarodás hatásosan elkerölhető, minthogy azt tartják, hogy az e mellett szóba jövő proteiúanyagok oldhatatlanok és hogy ennek folytán a malátának egy elkerülhetetlen és beszámítandó rossz tulajdonságával állnak szemben. A glutinzavarodások elkerülésére általában a megfelelő árpa mai átázására és a malátában való jó föloldásra szorítkoznak. Ez arra vezetett, hogy a nitrogénban szegényebb árpát az egyébként hasonló minőségű nitrogénban gazdagabb árpával szemben előnyben részesítik és előbbiért nagyobb árt is fizetnek, habár általánosan ismeretes, hogy a nitrogénban gazdagabb maláta erősebb, érettebb és habban tartalmasabb sört ad. A nitrogénban szegény árpa jól maiátázható és kellő idejű érlelés után kiválóan oldott malátát ad, mely a főzőházban minden irányban normálisan földolgozható és aránylag sok kivonatot szolgáltat. Az ily malátából készült sör kellemes ízű, szép fényű és tartós, azonban kevésbé érett és habtartalma csekélyebb. A nitrogénban' gazdag árpa kevésbé jól maiátázható, ezen árpa megfelelő idejű érlelés után kevésbé jói oldott malátát ad, mely a főzőházban nehezebben dolgozható föl és kevesebb kivonatot szolgáltat. Az ily malátából készült sör ugyan szintén kellemes ízű, azonban kevésbé szép fényű és kevésbé tartós, mert kisebb vagy nagyobb mértékben glutinzavarodás lép föl, a kapott sör ellenben érettebb és habban tartalmasabb, mint a nitrogénban szegény árpából kapott malátával készült sör. Lehető jól oldott maláta előállítására ezidő szerint általánosan megfelelő hosszú idejű érlelést alkalmaznak, miáltal természetesen több árpaszem fogyasztatik és így a malátának sörfőzéshez való alkalmazásánál több anyag vonatik el a tulajkonképeni céltól, mint megfelelő rövidebb érlelésnél. A rövidebb ideig érlelt maláta tehát a kiadóság és a kihasználás tekintetében a sörgyárakban minden esetben előnyben lenne részesítendő, ha éppen a maláta lehető