42911. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű robbanási mótor
zót használhatjuk, melynek a (15) lendítőtömegekkel kapcsolt (14) állítóhüvelyét al- | kalmas (12) rudazat köti össze a (22) korong megfelelő karjával. A tüzelőanyagszivattyú kifuvató nyílását egy (24*) porlasztó és elpárologtató berendezéshez csatlakozó (24) cső köti össze a gép munkahengerével, melybe a porlasztó a tetszőleges szerkezetű gyújtó beépítésére szolgáló (10) nyílással szemben torkollik be. Eme porlasztó (1. a 4. ábrán) egy a hengerfalba becsavarható dugó, melynek csavarmenetes (c) részéhez egyrészt a kapcsoló csavarmenetekkel el nem látott, hengeres (d) rész, másrészt pedig egy (b) fej és a (24) csővel kapcsolandó (a) csőkötő darab csatlakozik. Az (a b c) résznek központi (e) furata van, melytől több sugárirányú (f) furat vezet a (c és d) rész között kiképezett (g) körhoronyba. Eme körhoronytól több a (d) rész kerületén kiképezett, egymást keresztező, jobbra- és balraforduló (h) csavarhorony indul ki úgy. hogy az (e) csőből a tüzelőanyag egyenletesen eloszolva jut a (h) csavarhornyokba, melyekben ellenkező irányokban forgásnak indulva a csavarhornyok minden kereszteződése helyén az ezekben vezetett folyadéksugarak egymásba ütköznek és szétporlódnak, egyúttal pedig annak következtében, hogy a henger legmelegebb részével érintkezik, teljesen el is párolog, tehát a munkahengerben levő tiszta levegővel alaposan összekeverődik úgy, hogy a gyújtás helyén könnyen és hathatósan gyújtható robbanó keverék fog lenni. Lehetne a porlasztó (d) részét sima fölülettel is kiképezni és a csavarhornyokat a porlasztó elhelyezésére szolgáló furat falán kiképezni. Ezek után a mótor működési módja a következő: A dugattyú munkalökete közben lefelé mozog, a (3) hengernyújtványban és (7) forgattyútokban levő tiszta, az előző kompresszió löketnél beszívott levegőt megsűríti. Mielőtt az (5) dugattyú löketének alsó végpontjába eljutott volna, nyitja a (26*) kifuvató és azután a (26) levegőt bevezelő nyílásokat úgy, hogy a munkahengerben | volt égéstermények először expandálódásuk | következtében, azután a beáramló, illetve a lökésváltás után fölfelé mozgó (5) dugattyú hatása alatt a 2. ábrán látható nyilak irányában a (26*) kifuvató nyílásokon át kihajtja. Ezenközben a (20 21) tüzelőanyagszivattyú beszívó löketét végzi, mely mindaddig tart, míg a löketváltás után fölfelé mozgó dugattyú a (26) levegőt bevezető és (26*) kifuvató nyílásokat el nem zárta. Mikor ez megtörtént, megkezdődik a munkahengerben a kompresszió, a forgattyútokban pedig a szívólöket. A munkahenger kompresszió löketének alkalmas pillanatában a szivattyú a tüzelőanyagot finoman szétporlasztva és elpárologtatva a munkahengerbe fúvatja, hol a gőzök a hengerben levő tiszta levegővel keverődnek, mit a levegő örvénylő mozgása is elősegít. Kevéssel mielőtt a kompresszió löket befejeződött volna, befejezi a tüzelőanyagszivattyú is befuvató löketét, a befuvató szelep elzáródik, még pedig mielőtt a gyújtás megkezdődnék. A gyújtás előnyösen valamivel a löketváltáB pillanata előtt megy végbe, a fölrobbant keverék a dugattyút lefelé hajtja, tehát a dugattyú előbb leírt munkalöketét végzi. Eme munkalöket közben a dugattyú a (9) nyílásokon levegőt vagy vizet szív be a (3*) térbe, mely a dugattyúnak eme térben mozgó részét erélyesen hűti. A beszívott levegőt vagy vizet a dugattyú a kompreszsziólöket közben ugyancsak a (9) nyílásokon hajtja ki. A keverék összetételét a mótor a leírt módon, önműködőén szabályozza a terhelésnek megfelelően. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kétütemű robbanási mótor, melynek a munkahenger hengertoldata és a forgattyútok által létesített, tömítve zárt légsűrítő tere és egy a munkahengerben és a légsűrítőhengerben mozgó differenciáldugattyúja van, azáltal jellemezve, hogy a dugattyút a légsűrítőhenger falaival szemben tömítőfölülete egy a dugattyúnak a munkahengerben mozgó részét körülfogó fölfelé tűrt karmantyú gyanánt van kiképezve, oly célból, hogy
