42907. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

— 4 — küsznek á karok a gép egyik vagy másik oldalához. Azon távolság, mellyel valamelyik betű­kar a szomszédos betűkarnál messzebb nyúl előre, lényegileg azon távolsággal egyezik meg, amellyel a betűkar (23) forgáscsapja a szomszédos betűkar forgáscsapjánál előbbre fekszik. Ennek folytán a (26) ve­zető rudak annál hosszabbak, minél köze­lebb feküsznek a gép egyik vagy másik ol­dalához úgy, hogy a szélső (a) betűkar ve­zető rúdja a leghosszabb, a második (b) betűkar vezető rúdja már valamivel rövi­debb s az egyes rudak az első öt betűkar sorszáma szerint folyton rövidülnek a gép közepe felé számítva, míg a közbenső betű­karok vezető rúdjai egyenlő hosszúak. Úgyszintén a közbenső betűkarok (28) for­gáscsapjai is mindnyájan ugyanazon füg­gélyes síkban feküsznek, kivé ve a két szélső öt betűkart. A 7. ábrabeli (f) betűkar alsó betűjén átmenő (1) szakadozott vonal meg­tekintéséből kitűnik, hogy a szélső öt (e, d, c, b, a) betűkar mindegyike annál in­kább a gép előrésze felé van tolva, minél közelebb fekszik a gép oldalához. Magá­tól értetődik, ho,gy a gép másik oldalán lévő betűkarok ugyanilyen elrendezéssel bírnak. A leírt , módon szerkesztett és elhelyezett betűkarok szabad végei a 11. ábrán lát­ható elrendezést mutatják a kosárban. Eszerint a hetük vagy betűtömbök annál na­gyobb szöget zárnak be a hozzájuk tar­tozó betűkarral, minél közelebb fekszik ez utóbbi a gép oldalához úgy, hogy a betűk között elegendő hézag marad a kosárban és a festékpárnán vagy ennek közelében, minek folytán a betűk nem ütköznek Össze, ha szomszédos betűkarok majdnem egy­idejűleg hozatnak működésbe. Ámbár a (18) és (23) forgáscsapok közötti távolság annál nagyobb, minél közelebb fekszik az illető betűkar a gép oldalához, de azért a berendezés mégis olyan, hogy a nyomtató helyzetben lévő betűnek a mozgató kar (18) forgáscsapjától való távolsága vala­mennyi . betűkarnál egyenlő. A fönti berendezés alkalmazásával arány­lag csekély terjedelmű íven nagy számú betűkar helyezhető el, anélkül, hogy a szom­szédos betűkarok a kosárban az összeütkö­zés veszélyének volnának kitéve. Mint az 1. és 11. ábra mutatja, a betű­karok hátsó szabad végei egy ferde íven feküsznek, mely lényegileg a festékpárna ferde ívével, továbbá a (23) csapok és a (25) csapok ferde íveivel egyezik meg. Ezen ferde ívek kettős görbülettel bírnak s az egyik irányban való görbület a betűmoz^ gató rúdazatnak szegmens alakban való elrendezéséből, a másik irányban való gör­bület pedig a betűkarok szabad végeinek a 11. ábra szerinti lépcsőzetes elrendezésé­ből adjódik ki. SZABADALMI IGÉNYEK, 1. Újítás látható irású írógépeken, jelle­mezve azáltal, hogy a fölfelé és hátra­felé ütő csuklós betűkarok egy szeg­mens mentén vannak elrendezve s a szélső karoknak a betűket tartó végei nyugalmi helyzetben a gép előrészéhez közelebb feküsznek, mint a középső ka­rok végei. 2. Újítás látható irású írógépeken, jelle­mezve azáltal, hogy az 1. igénypont szerint elrendezett betűkarok egyik vé­gükön egy szegmens mentén fekvő ve­zető rudakkal, középső részükön pedig karokkal állnak csuklós kapcsolatban, melyek a billentyűrudakkal vannak össze­kötve, mimellett a betűkaroknak a betű­ket tartó másik végei egy ferde szeg­mensen vagy íven feküsznek. 3. A 2. igénypontban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a mozgató karok a betűkarokkal ez utóbbiak végei között vannak csuk­lósan összekötve s a (23) összekötte­tési helyek a gép oldalain a gép előré­széhez közelebb feküsznek, mint a gép közepén. 4. A 2. igénypontban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az összes vezető rudak forgásr pontjai ugyanazon függélyes síkban fe­küsznek s a szélső vezető rudak hosa­szabbak, mint a középsők, mimellett a

Next

/
Oldalképek
Tartalom