42894. lajstromszámú szabadalom • Sérvkötő

egyén teste köré fektetett szalag van összekötve. Az 1. és 2. ábrán oly sérvkötő van í'öltüntetve, melynek részeit a szalag .megfeszített állapotban tartja. A (G) karok ekkor a (D) emelőre nyomást gyakorolnak úgy, hogy utóbbi az (E) rúgót összenyomja. Ezáltal az (A) pelottára erős, amellett azonban rugalmas nyomás hat. A (G) karok úgy vannak alakítva, hogy a szalag megfeszülésénél, miként az 1. és 2. ábrából látható, hátrafekszik és így a sérvkötőt viselő egyén ruhája alatt észre nem vehetők. A 4. ábrán föltüntetett sérvkötőnél a (G) emelő nem támaszkodik közvetlenül az (E) tekercsrúgóra, hanem, egy lapós (H) lemezrúg|ó útján, melynek másik vége az (E) tekercsrúgóra támaszkodik. A 4. ábrán látható foganatosítási alakot továbbá az is jellemzi, hogy az (F) tartó lemez, melyre a (G) karok forgathatóan vannak erősítve, az (A) pelotta alsó részén és nem, mint a fönü leírt foganatosítási alaknál, annak fölső részén, vannak megerősítve. Az 5, ábrán egy, a találmány szerint szerkesztett kettős sérvkötő van föltüntetve. A villaalakú (C) tartólemezek a (Cl) szalag, rúd vagy más efféle útján vannak egymással összekötve és minden (D) emelő számára csak egy (G) harántkar van elrendezve. Az egyes részek kiképzése lényegileg az előbb leírt egyszerű sérvkötőkéhez ha&onló; az alakban és elrendezésben való különbségek azt mutatják, hogy a jelen sérvkötő igen változatos alakban foganatosítható anélkül, hoigy ezzel a találmány lényegét érintenénk. A (Cl) összekötő rúd úgy lehet kiképezve, hogy hossza beállít^ ható, miáltal a sérvkötő. két része közötti távolságot megváltoztathatjuk. Ennek az összekötő rúdnak továbbá nem kell, miként a rajzon látható, a (C) lemezekre erősítve lennie, hanem a két (A) pelottát vagy két (D) rudat is összekötheti. A sérvkötőnél közönséges tartószalagot alkalmazhatunk, mely, miként az 5. ábrán példaképen láthatjó, a (G) harántkarok (Gl) füleivel kapcsolódik. A tartószalagot az illető egyén dereka vagy egyéb testrésze köré csatoljuk. A 6. és 7. ábrán föltüntetett foganatosítási alak a 4. ábrabelihez hasonl|ó, amenynyiben a (D) emelők és a tekercsrúgó között lapos (H) lemezrúgó van elrendezve, A (D) emelő azonban az előbbenitől eltérően van kiképezve, amennyiben a (C) villatartó lemezzel nem helytállóan, hanem csuklósan van összekötve. A csuklók forgási tengelyei a (B) csuklóéval összeesnek. A (C) lemez tehát a csukló körül elfordulhat, anélkül, hogy ez a (G) harántkar által az (A) pelottára gyakorolt nyomást lényegesen meg változtatná. A(C) lemeznek ezen mozgathatósága igen előnyös, amennyiben a sérvkötő alkalmazkodási képességét növeli. A leírtakon kívül egyéb szalagra vagy rúigóra nincs szükség. Ha a sérvkötő sérv kezelésére szolgálj a medencerúgó, mely más sérvkötőknél gyakran alkaímaztatik, nélkülözhetővé válik. Ámbár jelen találmányt sérvkötő alakjában írtuk le, a találmánybeli kötő nemcsak sérv gyógyítására alkalmazható. Például arra is szolgálhatna, hogy egy sebkötést helyzetéten megtartsunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Sérvkötő, mely két egymással csuklósan összekötött részből áll, azáltal jellemezve, hogy ezek rúgó közvetítésével rugalmas nyomás alatt hatnak egymásra, mikor a rúgót az egyik emelőre ható tartószalag összeszorítja. 2. Az 1. alatt védett sérvkötő foganatosítási alakja, jellemezve villatartó (C) lemez és ezzel csuklósan összekötött (A) pelotta által, mimellett a lemezzel villaalakú emelő van összekötve, melynek szabad vége rúgó közvetítésével hat a -pelottára. 3. A 2. alatt védett sérvkötő foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a villaalakú emelő szabad vége közvetlenül támaszkodik a pelottára erősített tekercsrúgóra. 4. A 3. alatt védett sérvkötő foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a