42892. lajstromszámú szabadalom • Kaucsukból való futóköpenyek vagy talpak kerekekhez

Megjelent 1908. évi szeptember lió 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 42892. szám. XX/a. OSZTÁLY. Kanosukból való futó köpenyek vagy talpak kerekekhez. KILLEN EDWARD BRICE MÉRNÖK LONDONBAN. A bejelentés napja 1907 április hó 2-ika. Jelen találmány tárgya kaucsukból való futó köpenyek vagy talpak kerekekhez, melyeknél ismeretes módon vájatokkal ellátott kaucsukgyűrűk vannak a kerékabroncsra fölhúzott fémgyűrűkön elrendezve. A csatolt rajzon ezen futóköpenyek különböző kiviteli alakjai láthatók, nevezetesen az 1—5. ábrák különböző foganatosítási alakok metszetei, a 6—9. ábrák pedig ezek egy részeinek alúl- ill. fölülnézetei. A találmánybeli futóköpeny egy vagy több kissé laza és a kaucsukköpenyt leszorító (A) fémgyűrűvel (1—5. ábrák) vagy pedig egy vagy több gyűrűalakú leszorító (B) lánccal (8. és 9.) ábra) van ellátva; de eme két -leszorító eszközt vagy azokkal egyenértékű eszközöket együttesen is alkalmazhatunk. A találmány tárgyánál azonkívül a futóköpeny egy külső (C) kaucsukköpenyből (1., 2., 5., 8. és 9, ábrák) is állhat, mely belül a (D) alaprésszel fekszik föl. Vagy lehet a futóköpenyt a külső kaucsuk futófölülettel és belső kaucsukgyűrűvel ellátni vagy pedig csakis belső (D) kaucsukgyűrűvel ellátott futóköpenyeket alkalmazhatunk (3. és 4. ábra) föltéve, hogy a kaucsukgyűrűnek (D) alaprésze, mely a tulajdonképeni keréknek (E) fémkoszorújára fekszik, elég vastag ahhoz, hogy a tulajdonképeni kerékre vagy pedig az (E) koszorúra nyomás alatt ráhúzhassuk, anélkül, hogy a fölerősítés után az abroncs és a tulajdonképeni kerék között egyenlőtlen nyomó- és húzófeszültségek keletkeznének és anélkül, hogy az abroncs használat közben a rája ható lökések stb. folytán a kerékről levettetnék. Ezen berendezés, bár könnyű járműveknél is, de különösen omnibuszok és nehéz járművek kerekeinél alkalmazható előnyösen. Ezen találmány alkalmazásánál a kerekeknél eddig használatos, acélból való tartó vagy megerősítő abroncsok (melyek oldalvást nincsenek lazán megerősítve) feleslegesekké válnak; a kerék (D) alaprészét azonban nem tömör, belül rugalmatlan kaucsuktömegből állítjuk elő, mint az nehéz járművek kerekeinél rendesen használatos mely tömeg használat közben rugalmassági határán túl vétetik igénybe, minek folytán a ráhúzás után a kereken kezdettől fogva folytonos romboló hatásnak van kitéve, hanem a kereket azáltal tesszük rugalmassá, hogy a futóköpeny (D) alaprészét kisebb keresztmetszetűvé tesszük úgy, hogy a kerékre való megerősítése után kifelé és befelé is egyaránt elhajolhat (1—7. ábrák).