42884. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vízfecskendő berendezés

A víz a (b) kerékről a (e) tokba lép be, melyben a (b) kerék (bl) tengelye van ágyazva és azután a függélyes (d) esőbe folyik. Ezen (d) cső az (e) hüvelyben forgathatóan van ágyazva, mely viszont az (f) alaplap közepébe van illesztve. Minthogy az (e) hüvely a (c) tokba szorosan be van csavarva, a (c) és (e) részeknek az (f) alaplappal való szilárd összeköttetésére, továbbá a (d) cső függélyes megtámasztására szolgál. A (d) függélyes cső fölső végén sugár irányú (g) könyökcső van megerősítve, melynek folytatását a (h) csőtoldat képezi. Ezen (h) csőtoldatra forgatható (i) végével a fölfelé nyúló, vékonyodó és a vízsugár kifecskendezésére szolgáló (j) szájcső van ráhúzva. A kihajtott vízsugár irányának megváltoztatására szolgáló hajtóerőt a (b) kerékről a (c) tokon áthatoló (bl) tengely útján visszük át, melynek végén a (k) csavar van megerősítve. Ezen (k) csavar az (m) csavarkerékkel kapcsolódik, mely az (f) alaplapban forgathatóan ágyazott (n) tengelyre van fölékelve. Az (n) tengely fölső végén a kis (o) fogaskerék ül, mely egyidejűleg két (p) és (q) fogaskerékkel kapcsolódik, melyek közül az egyiknek egy vagy néhány foggal több foga van, mint a másiknak. A (p) kerék a föntemlített függélyes (d) csővel szilárdan össze van kötve és ilyképen a (d) cső a (p) kerékkel együtt kénytelen forogni. A másik (q) kerék egy (r) gördülési pályával van ellátva, melynek segélyével a szájcső tengelyének hajlásszögét fokozatosan megváltoztatjuk és így a kihajtott vízsugarat úgy irányítjuk, hogy az a talajt spirálisalakú pályában nedvesíti. A spirális sugara fokozatosan egy bizonyos maximumig nő, majd egy bizonyos minimumig csökken és ez így folytatódik A fecskendező szájcső lengési szögének fokozatos változása az (r) pályához képest való lassú helyzetváltozásából ered, melyet viszont a (p) és (q) kerekek fog számának különbsége okoz. A fecskendező cső lengési szögének változtatására szolgáló szerkezet a következő: A (g) könyökcsővel az (s) vízszintes tengely csapágya képez egy darabot. Ezen tengely egyik végével egy (t) emelő van összekötve, mely a görbevonalú (r) pályán gördülő (tl) görgőt viseli, a tengely másik végére pedig (u) emelő van erősítve, mely a (v) kar útján a (j) fecskendező szájcsőhöz csatlakozik. Az (s) tengelyre (w) rúgó van ráhúzva, mely a (t) emelőkarra szerelt (tl) görgőt az (r) pályára szorítja. Az (r) pálya fölülete úgy van alakítva, hogy azon szög, melyet a szájcső tengelye a vízszintessel képez, 90°-tól vagy közelítőleg a derékszögtől annyira csökken, amenynyire azt az öntözés értéke megkívánja, mire a szög fokozatosan nő és így tovább. A (tl) görgő az (s) tengelyen a (t2) állító csavar segélyével beállítható, vagyis a görgő közelebb vagy távolabb hozható a forgási központtól, miáltal az öntözendő fölület nagysága tetszés szerint szabályozható. A szájcsőnek a berendezés függélyes tengelye körüli forgási ideje bármely kilengési szögnél egyenlő. Hogy tehát az öntözési pályának a áugár növekedésével járó meghosszabbítását kiegyenlítsük, a gördülési pályát olyképen alakítjuk, hogy a spirális sugara minden további körülforgásnál, miként a 4. ábrából látható, fokozatosan kisebb mértékben növekedjék. Az 5. ábrán egy módosított foganatosítási alak van föltüntetve, mely úgy van berendezve, hogy a szájcső szabályos és fokozatosan változó lengő mozgásához egy másik ide-oda menő mozgás járul hozzá. Ezen kiképzés által a berendelés nem köralakú fölületek, pl. egy négyszögletes pázsitrész öntözésére is alkalmassá válik. Az ide-oda menő mozgást az (x) alaktárcsa idézi elő, mely fölülről nézve négy kiemelkedéssel bíró gyűrűt képez. Ezen kiemelkedések a tárcsa ama sugarain vannak kiképezve, melyek az öntözendő négyszögletes fölület oldalai felé fekszenek; a kiemelkedések közötti mélyedések legmélyebben fekvő pontjai pedig a tárcsa azon sugarainfekszenek, melyek a négyszög sarkai felé irányulnak; a négyszög rövidebb oldalainak irányában.fekvő kiemelkedések ma-