42837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brikettek gyártására szénből és egyéb elégethető hulladékanyagokból

hatván el, mint ruganyos médium áll ellent a sűrítésnek, a bejelentés tárgyát képező eljárásnál ellenben éppen ez a finoman el­osztottsága az anyagnak teszi lehetővé a lehető tökéletes légmentesíthetés által a cohásió biztos elérését. Az anyag lehető kevés nedvességtartalma fokozza a súr­lódó erő gyors gyarapodását, tehát előse­gíti a levegő kihajlását stb. Tapasztalás dolga tehát, hogy általában az anyag ter­mészete szerint, nevezetesen sűrítés ellen való ellentállása (rugalmassága) szerint^ továbbá légtartalma, specifikus súlya sze­rint a legalkalmasabb forma/- vagy forma­asztalsúlyt válasszuk, illetve ugyanazon be­rendezés használatánál különböző anya­gokra, a súlyt tetszőlegesen megváltoztass suk. Ezen súlyszabályozás nemcsak az anyagmennyiségtől,hanem épp úgy a for­mában föltöltött anyag magasságától is tel­jesen függetlenné teszi az eljárást, Ezen megismerés vezette bejelentőt arra a gya­korlati foganatosítás létesítésére, mely sze­rint' a sajtoló formák vagy a sajtolóaszr talban vannak úgy elrendezve, hogy azokat ki lehet cserélni szükséglet szerint, vagy a sajtoló asztal (mely természetesen több sajtoló formát is tarthat) súlya magában tetszőlegesen megváltoztatható úgy, hogy ezáltal a nyomás által előidézett súrlódási erő a formák va«gy formaasztal súlyával az anyag természetének legjobban meg­felelő viszonylatba hozhattó. I A súly meghatározásánál ama szempont­biól kell kiindulni, hogy mennél könnyebb a formaasztal, annál kisebb erőimpulzusok szükségesek a formáknak a szilárdan álló ellenköldökre való ütemszierű fölcsuszamlá­sára. A sajtolási eljárás foganatosításának gyorsítására egy körbenforgó sajtolóasztal használtatik, mely plasztikus anyagok tég­lákká stb. sajtolására régóta használatos. Ennek újdonsága lényegileg abban áll, hogy vagy" a nyom)ó köldök tengelyével párhu­zamosan ide-oda csúsztatható formákkal van fölszerelve, vagy az egész formaasztal a formákkal együtt a forgótengelyen ide­oda csúsztathatjó. A forgóasztal használatából továbbá itt ama fontos előny is származik, hogy az eddig nem alkalmazott igen nagy nyomások által föllépő nagymérvű formaanyagkopta­tás tetszőleges számú formában elosztva csökkentetik. Mellékelt rajzokon az ismertetett eljá­rás foganatosítása példakép többféle gya­korlati kivitelben van föltüntetve, és pe­dig az 1. ábra egy forgóasztal hosszmetszetét ábrázolja kicserélhető formákkal, mely asz­tal egy munkafordulat közben egy sajtoló folyamatot létesít, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala irányában, a 3. ábra részletet mutat, a 4. ábra egy formaasztal hosszmetszetét tünteti föl, mely forgótengelye hosszában oda és vissza tetszőlegesen eltolható, az 5. ábrában a töltő berendezés, a 6. ábrában egy részlet, a 7. ábrában a formaasztal alsó nézete lát­ható, mely egyidejűleg (egy körülforgás­nál) két munkaszakasz foganatosítását en­gedi meg, végre a 8. ábra a 7. ábra oldalnézetét és rész­leges metszetét tünteti föl. A függélyes középtengely körül forgó (a) formaasztal három (b c d) nyílással van ellátva, melyek a három főmunka végzé­sére, azaz egyidejűleg a sajtolandó anyag I bevezetésére, a sajtolási eljárás végzésére és a készresajtolt anyag kilökésére szol­gálnak. A bevezetés célszerűen (e) szállító­csiga közvetítésével történik (5. ábra). A sajtolás ismerete^ m|ódon, mechanikus, hydraulikus vagy másféle,úton, (f) sajtoló köldök közvetítésével eszközöltetik, míg a sajtolt anyag kilökése szintén ismeretes miódon, külön (g) köldök segélyével megy végbe. A forgió (a) formaasztal alatt elren­dezett. helytálló (h) gyűrű csak ama két helyen van megfelelő módon átfúrva, me­lyeken a sajtoló köldök és a kilökő köl­dök jut hatásra úgy, hogy a formaasztal forgása alkalmával minden más helyzetben lehetetlen a sajtolandó anyagnak a nyí­lásból való kihullása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom