42789. lajstromszámú szabadalom • Szelep csővezetéknek túl nagy nyomás által előidézhető törés elleni biztosítására
A leírt szelepszerkezet a nyomóvezetékbe van beiktatva. Ha már most ezen vezetékben a nyomás a normális határt túllépi, akkor a (b) dugattyú a (g) rúgó nyomásának legyőzésével fölemelkedik, miáltal az (a) szelep megnyílik és a túlnyomást okozó uyomoközeg mindaddig távozhatik, míg a normálnyomás helyre áll. Ha a szelep- és csővezeték átmérői egyenlőek, akkor a csővezeték teljes keresztmetszete szolgál a nyomóközeg elvezetésére. A (b és c) dugattyúk között, ha előbbi emelkedik és a segéddugattyú'mentén eltolódik, légüres tér áll elő, mely a normálnyomás helyreálltakor a (g) rúgót az a szelep zárásában támogatja. Ha pedig, mint az ábrázolt esetben a (b) üreges dugattyú alsó része az (a) szelep fölött fúvókaszerűen van kiképezve, akkor a nyomóanyag kifolyásakor a (c) segéddugattyú alatt is légüres tér keletkezik. A szelepek erős lecsapódásának meggátlására az (f) födél fölött olajkatarakat alkalmazhatunk. Az 1. ábra jobboldalán föltüntetett kiviteli alaknál a (b) üreges dugattyú helyett a (c) segéddugattyú van az (a) szeleppel mereven kapcsolva, tehát segéddugattyú is elmozdulhat. A normálnyomás túllépésekor eszerint előbb csupán a (c) üreges dugattyú emelkedik és csak azután emelkedik föl a két dugattyú közti légritkulás folytán a (c) segéudugattú és nyílik meg azzal együtt a szelep is. A 2. ábrabeli kiviteli alaknál az 1. ábrabeii (c) segéddugattyú (h) membrán vagy rugalmas lemez által van helyettesítve, mely az üreges dugattyú fölött van elrendezve, illetőleg kifeszítve és közepén az (i, k) karmantyúk közé van befogva. Az alsó (k) karmantyú az (a) szeleppel, a (b) üreges dugattyú pedig a (g) rúgó hatása alatt álló (f) födéllel van összekötve. A megengedett nyomás túllépésekor a (b) üreges dugattyú és (f) födél együttesen fölmelkednek, az (a) szelep azonban még gyelőre a szelepfészekről nem mozdul el. gy a (h) membránnak csak széle emelkedik föl, minélfogva az áthajlik s az (f) födél és (i) karmantyú között légüres tér keletkezik, mely a szelepet nyitja. A légüres tér különösen a hatásossá válik, ha egyrészt a födél, másrészt karmantyú és membrán közötti tér (ür) folyadékkal van kitöltve. Szabadalmi igények. 1. Szelep csővezetékeknek túlnagy nyomás által előidézhető törés elleni biztosítására, melynél a szelebdugattyú a vezetékbeli nyomás hatása alatt áll és a megengedett határon túllépő nyomás által helyéről eltolatik, miáltal a kifolyó nyílás szabaddá tétetik, melyen át aztán a nyomóanyag eltávozik, azáltal jellemezve, hogy a dugattyú elmozdulásakor egyszersmind egy másik alkatrészhez képest viszonylagosan is elmozdul, miál ■ tál légüres tér áll elő, mely a szelep mozgását befolyásolja. 2. Az 1. pontban igényelt szelep kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (b) dugattyú üregesen van kiképezve és a vezetékben föllépő túlnyomás által történő eltolódásakor egyidejűleg egy, a belsejében elrendezett (c) segéddugattyúhoz képest is elmozdul oly módon, hogy a két dugattyú között a szelep mozgását befolyásoló légüres tér áll elő. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt szelep kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy egyrészt a (b) üreges dugattyú magában véve ismert módon az (a) szeleppel van összekötve, másrészt a (c) dugattyú a (b) üreges dugattyú belsejében szilárdan van olyképen elrendezve, hogy a (b) üreges dugattyúnak a szilárd (c) dugattyú hosszirányában való eltolódása közben az üreges dugattyú belső fala és a szilárd dugattyú homlokfala között előálló légritkulás következtében érvényre jutó külső légnyomás a (b) dugattyú és az (a) szelep terhelését növeli s a túlnyomásnak a vezetékben való megszűnése után az (a) szelepet hathatósabban a szelepfészekre nyomja. 4. Az 1. és 2. pontban igényelt szelep ki
