42787. lajstromszámú szabadalom • Jármű tovamozgató vágánnyal
ennélfogva tehát a (9) excenterek útján a (8) sinek a (17) gerendák révén egymással összekötött (16) talpakkal együtt fölemeltetnek. Hogy a síneket hordó keret függélyes mozgását biztosítjuk, a (18) lapos vasak a (14) lemezek között vannak vezetve, amelyek alulról az (1) kerethez vannak erősítve. Mialatt a sinek a talpakkal együtt fölemeltetnek, a jármú előre mozog és húzza a (18) kötelet (VI. ábra), melynek mindkét vége a jármű mellső részén a (19) gerendához van erősítve. A kötélnek (18a) vége a (20) görgőn van átvezetve, mely a (8) sinek (16) talpai egyikéhez van erősítve; a kötél azután a (19) gerendához erősített (21) görgőn és végül a (22) görgőn van átvezetve, amely a (7) sinek (28) talpainak egyikén van megerősítve. A (22) görgőn átvezetett kötélvég rúgó közbeiktatása mellett a (19) gerendához erősített (24) légfékkel áll kapcsolatban. Ha a sinek még nincsenek fölemelve, akkor a jármű tovahaladásánál, amint az a íöntiekből kitűnik, csupán a (24a) rúgó nyomatik össze, ha azonban a (8) sinek fölemeltetnek, akkor a kötél a (20) görgőre húzóerőt fejt ki és ezáltal a vágányt a jármű által megtett út kétszeresével tolja el. Amint a VI. ábrából látható, a jármű előrehaladásánál (Al)-től (Bl)-ig. a (20) görgő (A)-ból (B)-be jut, mely út kétszer akkora, mint az (Al—Bl) út. Ugyanezen idő alatt a (6) kerekek 1 jí fordulatot tesznek és fokozatosan a (8) sinekre jutnak, míg az (5)" kerekek a (7) sineket elhagyják. A mozgások ezután újból ismétlődnek és a sinek ugyanazon módon önműködőlég tovahelyeztetnek és pedig most a (20) görgő marad mozdulatlan, míg a (22) görgő a fölemelt (7) sínekkel és az ezekhez tartozó talpakkal (A")-ból (C")-be jut, a jármű pedig (Bl)-ből (Cl)-be jut. A mozgás egyenletes átvitele céljából a (18) kötél két oldalt van elrendezve, amint az a II. ábrán alaprajzban látható. Hogy a mellső és hátsó kerekek lerézselt és kerek részei egymástól különböző helyzetekbe ne kerülhessenek, a kerekek (25) és (26) vonórudak útján egymással össze vannak kötve. Ezen rudak egymástól 45 fok távolságban elrendezett csapokra vannak szerelve. Ha a berendezés vontatására vonóállatot használunk, úgy ez közvetlenül a (27) horgot húzza. Ha motort használunk, akkor amozgás a tengelyek egyikére vitetik át és a másik kerékpárt a (25) és (26) vonórudak révén mozgatjuk. A kerekek kerületét tetszőleges alakban képezhetjük ki; nemcsak két lerézselést alkalmazhatunk, amint a rajzokon föl van tüntetve, hanem egyet, hármat vagy többet is. Az utóbbiak száma szerint változik a (9) excenter bütykeinek száma. A jármű megfordítására fordító-korongot használunk, amely három (28, 29 és 30) tárcsából áll (III. ábra). -Ha a pályán kanyarodást kell végezni és a járóműnek fordúínia kell, akkor azt a külső sineken hagyjuk állani; a fordítókorong alatt levő talpak a (31) lefogó alkatrészek megfordítása által a sinektől külön választátnak (VII. és VIII. ábrák), mire a (82) tengely szögletes végére illesztett forgattyú segélyével, továbbá a (33) és (34) fogaskerekek, (35) tengely, (36) és (37) lánckerekek és (38) lánc révén a (39) csavarokat a (40) csavaranyákban forgatjuk, miáltal a (28) tárcsa süly ed. Ha a (28) tárcsa a (23) talpakhoz ért, akkor a fölső (29) és (30) tárcsák amelyek a (2) és (3) gerendákhoz vannak erősítve, az egész járművet a sínekkel és a többi talpakkal együtt oly magasra emelik, hogy a jármű szabadon megfordulhat, A jármű megfordítása kézzel történik, mimellett a (30) tárcsa (41) görgők révén a (29) tárcsán forog. Miután a szükséges fordulatot ugyanazon forgattyú segélyével elvégeztük, a járművet a sinekre leeresztjük és a (32) tengely továbbforgatása útján a (28) tárcsát az előbbi helyzetbe hozzuk, mire a talpakat ismét fölszereljük és a (31) lefogószerkezet által ismét rögzítjük azokat (VII. és VIII. ábra) úgy, hogy a jármű egyenes irányban tovább haladhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Jármű tovamozgó vágánnyal, jellemezve ezáltal, hogy a jármű egy vagy több olyan tárcsa alakú kerékpárral van el-
