42782. lajstromszámú szabadalom • Újítások ajtózárakon

Megjelent 1908, évi szeptember hó lg-én. MAGY. S2ABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 42782. szám. VI ll/d. OSZTÁLY. Újítások ajtózárakon. MICHÁELISZ JAKAB LAKATOSMESTER ÉS SZALAY JÁNOS LAKATOSSEGÉD ÚJPESTEN. A bejelentés napja 1907 augusztus hó 5-ike. Jelen találmány ajtózárakon eszközölt néhány újításra vonatkozik. A csatolt rajz 1. ábrája az újításokkal ellátott ajtózár oldalnézete a tokfödél egy részének eltávolításával, a 2. ábra a zár fölülnézete a zárral összeműködő sarokvas vízszintes metszetevei, a 3. ábra az 1. ábra jobb oldaláról tekintett nézete a zár egy részének metszetével, míg a 4. és 5. ábra a sarokvas nézete a 2. ábra 1, illetve 2 nyila irányában nézve. Az (a) tokra (b) csapok vannak erősítve, melyekre a megfelelő furatokkal ellátott {c) lemez úgy van föltolva, hogy az a (b) csapokon az (a) tokfenék és a (d) tokfödél között ide-oda tolható. A (c) lemezt a tokfenék és födél között középállásban (e) rugók tartják, melyek a (b) csapokra vannak tolva. A (c) lemezre egy (f) pecek van erősítve, mely mindkét oldalon kiáll és a kulcslyukon át a tokfenék, illetve tokfödél külső fölületéig terjed. A (c) lemez és (f) pecek célja az, hogy a zárat csakis lyukaB kulcs segélyével. lehessen nyitni, ami a zárnak álkulccsal való kinyithatóságát megnehezíti. A rendes kulcs használatánál a kulcs furata az (f) pecekre tolatik és a kulcs benyomásánál a (c) lemez az (e) rugók összenyomása mellett addig tolatik el, míg a kulcsszakáll a retesz fogaiba bekepaszkodik, melyet ismert módon működtet. Az ajtózárak ötlőit eddigelé úgy készíttették, hogy a ferde fölülettel szemben lévő fölületét is kissé ferdén képezték ki, azon' célból, hogy az ötlőnek a kilinccsel való mozgatása megkönnyítessék. A jelen találmány értelmében a (g) ötlő (h) fölülete nincsen ferdén kiképezve, hanem az ötlő mozgásirányával párhuzamos, miáltal az ötlő' előállítása olcsóbb. Hogy azonban az ötlő' mozgatását megkönnyítsük, az (i) sarokvas azon része, mely az Ötlővel összeműködis egy (k) kiemelkedéssel bír úgy, hogy az ötlő (h) zárfölülete a (k) kiemelkedéssel csak egy vonal mentén érintkezik. A (k) kiemelkedést legcélszerűbben magából az (i) sarokvas anyagából megfelelő behajlítás által képezzük ki, mimellett a (k) kiemelkedés és a sarokvas (1) éle között egy ferde (k') fölület van elrendezve. A (k') ferde fölület és a (k) kiemelkedés az Ötlőnek ugyanoly könnyű működést biztosít, mint,ha az ötlő zárófölülete a szokásos ferde kiképezést kapná. A zárótoknak az (m) homloklappal való összekötése a találmány '