42753. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgógépeken

ból megindulhasson. A (18) gőzbevezetőnyílásból a gőz á (9) nyíláson jut be a tolatfcyúba és végül ugyanezen a nyíláson távozik a (23) gőzelvezető nyílásba. A gép sebességét a csapnak kisebb-nagyobb mérvű nyílásával lehet szabályozni. Hogy a tok fenekén összegyűlt csapadékvizet elvezethessük, a fenéken a (60) lecsapoló csapot alkalmazhatjuk. A 4—7. ábrán a gép részei működésközben, négy egymást követő helyzetben vannak ábrázolva. A 4. ábrán a gőzt a (9) nyilas vezeti be az (A) gőzbevezető térbe,, míg a gőz elvezetése a (B) térből történik. A (C) térben lévő gőz expandálódva a dugattyú ciklósszerű (Y) végére hat, mely dugattyúvég fokozatosan a (B) térbe lép át. A dugattyú (X) végé és a tolattyú között lévő szűk tér fokozatosan növekedik, a dugattyú ekkor a nyíl irányában forog és a tolattyút a 3: 2 áttevési viszonnyal dolgozó áttevés ugyan ebben az irányban mozgatja úgy, hogy mikor a tolattyú az (0) indító állásból (4. ábra) az 5. ábrán a (D) egyenessel jelzett állásba jutott, a dugattyú az (E) egyenessel jelzett állását foglalja el. Mikor a (9) gőzbevezetőnyílás hátsó éle a (15) párhuzamos tömítőléc mellső élét elérte, az expanzió megkezdődik, ugyanekkor a (B)térből a gőz kifúvatása végbe megy és a (C) térben végbemenő expanzió a dugattyú (Y) végére hatva, a dugattyút tovább forgatja és eme végét a (B) térbe fokozatosan átvezeti. A szűk (A) térben lévő gőz (5. ábra) újabb töltés gyanánt szolgál, mely azután expand^álódik, míg a gép a 6. ábrán látható helyzetbe nem jut, melyben az (A) térből a gőz kifúvatása kezdődik meg, mikor a (9) nyílás mellső éle a (14) párhuzamos léc hátsó élét 'elhagyja. Ekkor a gőz a dugattyú (X) végét 270°-kal, az (F) vonallal jelzett helyzetbe, a tolattyút 180o-kal, a (G) vonallal jelzett helyzetbe forgatta el. Most már az expanzió mindaddig folytatódik, mint az a 7. ábrán látható, míg a (9) nyílás mellső éle a (121

) párhuzamos tömítőléc hátsó élét el nem éri, mint azt a (H) vonal jelzi, míg a dugattyú (Y) vége az (I) vonal által jelzett helyzetbe jut. Ezután a tolattyú ismét a 4. ábrán látható helyzetébe jut, azonban a dugattyú (Y) vége a 4. ábrán az (X) vége által elfoglalt helyzetben fog lenni, mert a dugattyú másfél fordulatot végzett a tolattyú egy fordulata alatt. Világos, hogy a dugattyúra ennek egy fordulata alatt állandóan hat forgató nyomaték és hogy eme fordulat alatt, és mielőtt a dugattyú (X) végéhez vezetett, (A) töltés teljesen expandálódott és a kifúvatás megkezdődött volna, újabb töltést vezetünk a dugattyú (Y) végéhez. A 4—7. ábrán látható foganatosífcási alaknál a gőz expanziója körülbelül kilencszeres. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás cseppfolyós vagy gáznemű folyadékokat szállító, vagy ezek által hajtott oly forgógépeken, melyeknél a dugattyú a tolattyúban evvel egy irányban, de sebességétől különböző sebességgel forog, a be- és elvezető nyílásokkal ellátott tolattyú pedig egy be- és elvezető nyílással ellátott tokban forog és a dugattyú és tolattyú, továbbá a tolattyú és tok között tömítőlécek vannak elrendezve, azáltal jellemezve, hogy az (5,40) tolattyú külső palástfölülete körhenger,, a tolattyút körülvevő (16) tok pedig egy a körhengertől eltérő alakú, (26) kifúvató kamrával, a (15) és (12) párhuzamos tömítőlécek között, elhelyezett (17) bevezető nyílással, ettől kiinduló, a gép megindítására szolgáló folyadékot bevezető szűk (20) csatornával és egy (24) elvezető csatornával van fölszerelve, oly célból, hogy a folyadék expanziója és kifúvatása vezérelhető, a gép bármely állásából indítható, tehát a holtpont elkerülhető és minden esetben szabad kifuvatás biztosítható legyen. 2. Újítás az 1. alatt jelzett forgógépen, azáltal jellemezve, hogy a (16) tok belsejében a (12, 13, 14, 15) párhuzamos tömítőlécek szerelésére, üregek és a lécek beállítására, ezekbe becsavart, a (32)rúgók vezetésére is szolgáló (28) a csavarok, ezeket befogadó (53) rúgótokok, a csa-