42736. lajstromszámú szabadalom • Furnírszelőgép

alkalmazva (1. ábra), amely haránttartó a két (d3) oldalfalat köti ösBze mellső részükön egymással. A (D3) szán alsó vége a (dlO) harántsín vezetékében mozog (3. ábra), mely harántsín a (d3) oldalfalakat alsó végükön köti egymással össze. A (D2) rönktartó a (dl) ívalakú rész által van merevítve, mely a (D6) hajtórúd keresztülbocsátására nyílással van ellátva. A gép működése a következő: Ha a késszán az 1. ábrában rajzolt baloldali szélső helyzetében van, úgy a kés tartó (B6) vezetéke azon helyzetben áll, amelyben a kés a vágási síkon kívül tartatik. Ha a késszán jobbfelé való mozgását megkezdi, az 5. ábrában rajzolt (Bll) kilincs a (B7, B8) síneket eltolja és ezáltal a (B6) vezeték a (D2) rönktartóhoz közelíttetik, amire a (Bll) kilincs a (B6) vezeték kiakasztó ékébe ütközik és a (B7) sín (bl8) bevágásból kiakasztatik. Ezalatt a (B15) ék a 4. ábrában föltüntetett helyzetből kimoz-és a (B18) emelőt elengedi, miáltal a furnirszorítófej hatásos helyzetbe kerül, amelyben a (b36) ütközők a (b23) tartókhoz támaszkodnak. A (B6) vezeték egyik oldalán alkalmazott (g) ütközősín (4. és 7. ábra) arra szolgál, hogy a (B7, B8) sínek moz-. gását határolja, mivel ezen ütközősín végei a (B9) ékek számára ütköző gyanánt szolgálnak. Ha a (B6) vezeték a (D2) rönktartó felé eltolatott, a késszán jobbfelé való mozgását folytatja és a kés furnirt a (h) deszkáról levágja, miközben a furnir a kés (b5) homorú fölülete és a (b33) szorítósín fölülete közé jut. Azon hézag, amelyen a furnir eközben keresztülmegy a 18. ábrában látható. A szorítósín előrelengését korlátozó (b36) ütközőknek úgy kell beállítva lenniök, hogy megengedjék, hogy a szorítósín a furnirt szorosan a kés (b5) homorú fölülete felé szorítsa, hogy ilyképen a kés megakadását megakadályozzuk, mert különben a kés homorulata könnyen kitöltetnék kemény anyaggal, amely a kés működését akadályozná és a furnirok széttöredezését idézné elő. Az elrendezés célszerűen olyan, hogy a (b33) szorítósín a (h) deszkához a kés éle fölött támaszkodik és a furnirt már levágott réözén is részben érinti, amint ez a 18., ábrában jól látható. A rönktartó lefelé mozgása gyakorlatilag ugyanazon pillanatban kezdődik, mint a késazának jobbfelé való mozgása. A (h) deszka azonban ezen mozgás megkezdésekor egy csekéllyel a kés éle fölött fekszik úgy, hogy a (B6) vezeték eltolása és a szorítófejnek működő helyzetbe való térése már megtörtént, még mielőtt a kés deszkával érintkezésbe jut. Ha a késszán munkalöketének végére ért, a (B14) ék a (B18) emelőt leszorítja és ezáltal a szorítófejet hátrahúzza. A (B10) kilincs eközben a (B7) sín baloldali végén alkalmazott (bl8) bevágásba kapaszkodik. A késszának ezen hátrafutó lökete elején a (B7, B8) sínek balra tolatnak és ezáltal a (B6) vezetéket a (D2) rönktartótól eltávolítják, mialatt pedig a (B14) a 16. ábrában föltüntetett helyzetből visszahuzatik, a (Blö) ék kerül a (B18) emelő felé a szorítófejet/nüködésen kívül tartja, mialatt a késszári hátrafutó löketét befejezi. Ha a késszán löketének baloldali végére jutott, a (Bll) kilincs újból a (B7) sín jobboldali végén alkalmazott (bl8) bevágásba ugrik úgy, hogy a (B7, B8) sínek ismét eltolatnak, amidőn a késszán ismét jobbfelé mozog. A kés szán hátrafutó lökete alatt és mialatt a kés működésen kívül tartatik, a (D2) rönktartó a (E) kilincsmű és a (D7) állító csavarok segélyével a kés felé közelíttetik. A 18. ábrából látható, hogy a kés élének hátsó fölülete a kétoldali ferde köszörülés következtetében arra szolgál, hogy a deszkát összeszorítsa. Ennek következtében a szög, mely alatt a furnir a deszkáról leválasztatik, csökkentetik és így a furnir törési veszélye lényegesen kisebb. Azáltal, hogy a kés pengéjének hátlapja a deszka komprimálására használtatik, a késre erős erős nyomás gyakoroltatik úgy, hogy a kés a deszka fölött igyekszik elsíklani. Ezen kisiklást a csekély távolságban a kés fölött ágyazott (B6) vezeték gátolja meg. A nyomást a (B6) vezeték a (C) vázra viszi, míg a (D2) rönktartóra, illetve a (D3) szánra kifej-