42714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágya előállítására
rendkívül hatékony növény tápszer előállítására szolgáló észszerű út kínálkozik azonban azáltal, hogy újabban sikerűit a levegő nitrogénjótoxydálni és iparilag salétromsavvá átalakítani. Ezen a levegő nitrogénjéből előállított savat kálilúggal vagy kálisókkal neutralizálhatjuk, mely eljárás azonban csak ott fizetődik ki, hol rendkívül olcsó kálivegyületek (pl. hulladéklúgok) állanak rendelkezésre. Olcsóbb és észszerűbb, ha a levegő nitrogénjét mem alakítjuk át előbb salétromsavvá, hanem annak gáz- vagy gőzalakú, esetleg vízgőzzel kevert oxydálási termékeit közvetlenül, kálisókra (különösen olcsó nyers kálisókra és hulladéklúgokra) hagyjuk hatni. Ez célszerűen úgy történik, hogy abszorbeáló tornyokat ilyen hulladéklúgokkal illetőleg nyers kálisók oldataival permetezünk vagy megtoltunk vagy másféle abszorbeáló edényeket ilyen lúggal vagy oldatokkal táplálunk és azután a nitrogénnek még forró gáz- vagy gőzalakú oxydálási termékeit, esetleg vízgőzzel elegyítve, ezen edényekbe vagy tornyokba vezetjük be. Chlórtartalmú kálisóknak, nyers kálisóknak vagy hulladéklúgoknak salétromsavval való megbontásánál sohasem sikerül a sósavat teljesen kiűzni. A kálium klórvegyületeinek salétromsavval való megbontásánál képződő összes termékek, még akkor is, ha a megbontás melegben történt, még tetemes mennyiségű, rendesen 20°/o sósavat tartalmaznak, mely semmiképpen el nem távolítható úgy, hogy a talajba jut és itt úgy a növénynek, mint a talaj értékének ártalmára van. Ezen sósavmaradék kiűzése eddig azért nem sikerűit, mert a salétromsavval való megbontás csak aránylag alacsony hőmérsékletnél foganatosítható, minthogy a máskülönben a salétromsav bomlása következnék be. A nitrogén oxydálásánál képződő gázvagy gőzalakú termékek ellenben a káli vegyületekre oly hőmérsékletnél hatnak, mely rendkívül magas, minthogy egészen közel fekszik ezen oxydálási termékek képződési hőmérsékletéhez. Ennélfogva a sósav kiűzése a chlór vegyül etekből tökélel es. A sósav az utolsó nyomokig azonnal gázalakban távozik és tökéletes, sima nitrálás megy végbe. Ezen eljárás a sima és olcsó megbontás előnye mellett tehát még azzal a további előnnyel is jár, hogy igen tiszta termékeket kapunk, melyek sósavat nem tartalmaznak és nagyobb salétromsav tartalmuknál fogva igen oxygéndúsak. Ezen nagy oxygéntartalom az így előállított termékek használatánál trágya gyanánt további lényeges előnyöket nyújt, amennyiben a növények ezen trágyák befolyása alatt különösen jól fejlődnek, mert ezek nemcsak hogy nitrogéndúsabbak mint azok, melyek a szokásos megbontás útján állíttatnak elő (melyekben 20°/0 -ig ártalmas sósav van), hanem nagyobb oxygéntartalmuknál fogva még erősebb baktériumellenes hatással is bírnak, melynek révén az esetleg a talajban levő, a növényekre ártalmas mikroorganizmusok megöletnek vagy fejlődésükben megakasztatnak. Még nagyobb mértékben, mint a kálivegyületeknél mutatkoztak, lényeges hátrányok nitrogéntartalmú trágyasóknak mészből való előállításánál, midőn a mészvegyületeket salétromsavval bontják meg. Az átalakulási termékben mindig maradt olyan savanyú mészsóknak maradéka, melyek a talajból humuszsavakat szabadítottak föl úgy, hogy a talaj túlságosan savanyú lett. Ennélfogva mindig bázikus salétromsavas meszet kellett előállítani ezen savak lekötése céljából, mely termék azonban telíttetlen mésztartalmánál fogva fejtrágya gyanánt nem használható. A levegő nitrogénjének gáz- vagy gőzalakú, esetleg vízgőzzel kevert oxydálási termékei segítségével való megbontásnál a mészvegyületek is tökéletesen nitráltatnak és neutrális mészsókat kapunk úgy, hogy ez az eljárás itt is lényeges előnyöket nyújt. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás kálit, illetve meszet külön-külön vagy együttesen tartalmazó nitrogén-