42701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegtáblák tűzfényezésére

— 3 — vitelénél szükséges helyzetbe legyen hozható. Azonban a tartó függélyes eltolhatósága általában elegendő. A tartó fölfelé és lefelé való mozgatására a (3) mótor, például elektromotor szolgál. A föltüntetett kiviteli alaknál az elektromotor tengelyén egy (4) csavar ül, mely a tokkal körülvett (5) csavarkerékbe kapaszkodik. A csavarkerék tengelyén a (6) hajtókerék van elrendezve, mely a tartóra erősített (7) fogasrúdba kapaszkodik. Látható tehát, hogy a motornak az egyik vagy a másik irányban való forgásánál a tartó emelhető és sűlyeszthető. A tartó alatt függélyesen a (8) tűztér van elhelyezve, mely tetszés szerinti ismert módon, például (9) huzamok útján fűthető. A tűzteret rendesen a (10) födél zárja el, mely célszerűen két részből áll, utóbbiak ellentétes irányokban való hátrahúzásuk után a tűztér nyílását szabaddá teszik. A tartótól és a tűztértől oldalt a (11) hengerlőasztal van elhelyezve, melyen az üvegtáblák tetszés szerinti és ismert módon állíttatnak elő. A hengerlőasztal célszerűen oly módon van elhelyezve, hogy (12) alzatán annyira eltolható, hogy mellső (13) széle egészen a tűztér fölé kerül. A berendezést már most aképen kell fo„ ganatosítani, hogy az (1) tartó az üvegtáblát a hengerlés után megfogja, a (11) hengerlőasztalról leemelje és a (8) tűztérbe vezesse. E célra oly szerkezetet kell alkalmazni, mely lehetővé teszi, högy a tartó az üvegtáblával és pedig, mint említetten^ célszerűen az üvegtábla egész szélén összeköttessék. Az 1. ábra szerint egy mechanikus szorítószerkezet szolgál ezen célra. A (11) hengerlőasztal mellső (13) szélének közelében a hengerlőasztal fölületében egy horony van kiképezve, melyben oly módon van az alkalmas anyagból, például vasból készült (14) sín ágyazva, hogy a sín fölső fölülete a hengerlőasztal fölületének BÍkjában fekszik. A tartó alsó végén a (15) csap van elrendezve, melyre két forgatható (16) kar van fölhelyezve. A karok mellső vége a (17) sínt tartja, mely a (16) karok fölcsapása után pontosan a (14) sín fölé fekszik. A berendezés következőképen működik: Az üvegtábla hengerlése után a (11) heügerlőasztalt az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe toljuk, ezután a tartót leeresztjük és a (16) karokat a (17) sínnel az üvegtábla fölületére fektetjük úgy, hogy a sín pontosan a (14) sín fölött fekszik. Ezután a (14) és (17) síneket egymással összekötjük és pedig például (18) csavarok segélyével, miáltal az üvegtábla a (14) és (17) sinek közé szoríttatik. Ezután az (1) tartót fölemeljük, mimellett a tartó a még hajlékony üvegtáblát magával viszi úgy, hogy az üvegtábla végül a (16) karok lecsapódása után függélyes helyzetben a tűzdob fölött függ. Ezután a hengerlőasztalt hátratoljuk és a tűzdob nyitása után az üvegtábla a tűzdobba sűlyeszthető, vagy abból kiemelhető. A tartó az üvegtáblával a leírt szorítószerkezet helyett sokkal egyszerűbb módon köthető össze egy elektromágnes segélyével, mint azt a 3—7. ábrák mutatják. Ezen kiviteli alaknál a tartó ágyazása, a tűzdob és a hengerlőasztal elrendezése ugyanolyan, mint az 1. és 2. ábrában. Azonban a tartó alsó végén a (17) sínt tartó (16) karok helyett a (19) villa van megerősítve, melyben a (20) csapok körül forgatható (21) keret van fölfüggesztve. Ezen keret több (22) elektromágnessel, valamint (23) ellensúlyokkal van ellátva, mely utóbbiak az elektromágnest kiegyenlítik. A hengerlőasztal mellső végében levő horonyban, úgy mint az 1. és 2. ábra szerint, egy mágneses anyagból, tehát célszerűen vasból készült (24) sín van elhelyezve. Ha az üveglap hengerlése után a hengerlőasztalt annyira a tartó alá toljuk, hogy a sín pontosan a (22) elektromágnesek pólusa alatt fekszik, erre a tartót lesűlyesztjük, míg az elektromágnesek az üvegtábla fölületére fekszenek és ezután az elektromágneseket gerjesztjük, akkor utóbbiak a (24) sínt horgony gyanánt vonzzák és az üvegtábla az elektromágnesek pólusai és a vassín közé szoríttatik. Ha ezután a tartót föl-