42694. lajstromszámú szabadalom • Hődrótkapcsoló áramköröknek időszakos nyitására és zárására

Az áram a (h) hődr.óton ©S 3} (c) kontaktu­son át vezettetik a (v) fogyasztókhoz., A (h) hődirjót, mely aránylag nagyobb ki­lengések létesítése céljábiól célszerűen ot­dalas kihajlítása által hat, az (i) szigetelő tömbök által van a két egysaerű (sl s2) kapcsoljóval összekötve, melyeknek kontak­tusai (cl), ill, (c2)-vel vannak jelölve és melyek egymással vezető összeköttetésben állanak. Az egyik, a (cl) kontaktus, a hő­drjót kihajlásánál hamarább érintetik, mint a (c2) kontaktus. Az (s2) kapcsoljó emeltyű a hődrjót előtt van az egyik tápvezetékkel összekötve, (cl c2)-ből egy vezeték a (c3) kontaktushoz vezet, melyet az (s) kapcsoló emeltyű a (c) főkontaktus nyitása után érint, amint ez az ábrában vonalkázottan van föltüntetve. A feszültségre kapcsolt (e) elektromág­nes egyrészt az egyik tápvezetékkel, más­részt az (sl) kapcsoló emeltyűvel áll össze­köttetésben és az (s) kapcsoljóemeltyűvel, valamint a (c) kontaktussal együtt a fo­gyasztási áramkörnek nyitására relaisrt ké­pez. A (c2) kontaktus akként van beállítva, hogy kapcsoló emeltyűje (által érintetik, mihelyt az előírt áramhatárt bizonyos ideig túlléptük. Az ábrában föltüntetett normá­lis helyzetben a kissé kiálljó (cl) kontak­tus vagy már érintetik (sl) kapcsolió emel­tyűje által, vagy pedig még szabad, mert a föltüntetett. kapcsolás folytán ^kapcsoló csak akkor hat, ha a rövidebb szárú (c2) kontaktus érintetik (s2) kapcsoljó emeltyűje által. Ezen pillanatban az (e) elektromág­nes (s2 c2 cl sl)^en át kap áramot, vonzza az (s) kapcsoló emeltyűnek fegyverzetét és (c)-nél megszakítja az áramot. Ennek kö­vetkeztében a (h) hődrot [kezd megrövi­dülni, a (c2 és s2) közötti érintkezés meg­szűnik; az (e) elektromágnes azonban to­vább is gerjesztve maradj mivel az a hő­dre ton a vonalkázott helyzetbe került (s) kapcsoló emeltyűn és (c3 cl és sl)-en át áramot kap. A viszonyok emellett úgy van­nak kontemplálva, hogy az (e) elektromág­nesnek csekély gerjesztő árama a hődró­tot nem igen befolyásolja. Mihelyt azonban a hődrjót annyira meg­rövidült, hogy az (sl) és (cl) közötti kap­csolat megszakad, az (e) elektromágnes is í áramnélküliyé lesz, a fővezeték (c)-nél is-i mét záródik, a fogyasztók áramot kapnak ! és, ha a meg1 nem engedett nagyságú áram­fogyasztás oka meg nem szűnik, az ismer­tetett folyamat újra kezdődik úgy, hogy a főáramkör nyitása és zárása között kívá­nat szerint nagyobb vagy kisebb szünet lé­. tesül. Amint az előzőkből láthatló, a kitűzött cél az ismertetett mjódon igen kisméretű hődrjóttal érhető el, mivel ezen csak a re­lais számára szükségelt gerjesztő áramot kell átbocsátani és a viszonyok kellő meg­választásánál kapcsolási szünetek a szűk-? séges határokon belül tetszés szerint mó­dosíthatók. Hason|ó módon működik a 2.' ábrában föltüntetett kapcsoló, mely az előbbitől csak abban különbözik, hogy az (s) főkap­csoljónak nyitott helyzete hosszabb szünet alatt nem a gerjesztő áramnak az (e) elek­tromágnesben meilékúton való föntartása, hanem a kapcsolió emeltyűinek mechanikai zárása által éretik el. A"(h) hődrjót ezen esetben a (c2) kontak­tussal működik együtt, mielyet bizonyos ki­terjedés Után érint. Ezáltal az (e) elektro­mágnes gerjesztetik, mely ismét (c)-nél szakítja meg a fogyasztási áramkört. Az (s) kapcsolió emeltyűnek ezen ábrában el­foglalt nyitott helyzete már most mecha­nikai zárjó szerkezet által Sbartatik fönn, mely az (f) rúg|ó által az (a) ütközőhöz hú­zott (w) szögemeltyűből áll. Mihelyt a hő­drótnak megrövidülése megkezdődött, az(e) elektromágnes árammentessé lesz, ahődrót a lazán fölfekvő (b) csap által a (w) szög­emeltyűt emelni kezdi, mely bizonyos idő múlva fölszabadítja az (s) kapcsoló emel­tyűt zárt helyzetéből úgy, hogy a (v) fo­gyasztók számára ismét áramzárás áll elő. Az eljárás különben teljesen úgy ismétlő­dik, mint az az 1. ábra kapcsán ismertetve lett. Ahelyett, hogy a hődrótot közvetlenül tennők áram vezetővé, azt természetesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom