42690. lajstromszámú szabadalom • Az izzószál elrendezése nagyfeszültségű csekély wattfogyasztású villamos izzólámpáknál

kotnak, mely csoportok közül kettő a nagyobbik köpenyfölületen haladó körökön feküsznek. Az áramhozzávezető (b) és (b') pontok nem tekintendők külön támpontoknak, hacsak össze nem esnek azokkal. A két képzelt kúpalakú forgástest alatt természetesen a két határeset is értendő, az az ezen forgástestek csúcsainak az alaptól való távolsága lehet végtelen nagy, vagy végtelen kicsiny is. Az első esetben a forgástestek hengerek, az utóbbi esetben pedig olyan síkok, melyek az izzólámpa (a, a') tengelyére merőlegesen állanak, tehát azzal 90°-ú szöget alkotnak. A mellékelt rajz az izzószálnak különböző elrendezéseit mutatja az első határesetben, mikor a támpontok két hengeres köpenyfölületen feküsznek és pl. az 1. ábrában csoportonkint három kört alkotnak, mely körök közül kettő a nagyobbik, egy pedig a kisebbik hengerfölületén fekszik." Ebben az esetben az egyik hengerfölöleten feküsznek az (1, 1', 3, 3', 5, 5', 7, 7', stb.) támpontok, az elsőhöz viszonyítva centrikus helyzetű, másik hengerfölületén pedig a (2, 4, 6, 8, 10, stb.) támpontok. Csoportonkint köröket alkotnak az (1, 3, 5, 7, 9, stb.) továbbá az (1', 3", 5', 7', 9', stb.) és végül a (2, 4, 6, 8, 10, stb.) támpontok. Hogy az izzószállnak az egyik köpenyfölületről a másikra való átvezetésénél nagyobb szögeket nyerjünk, azért a kisebbik forgástesten két csoport, körben fekvő támpontot alkalmazhatunk, melyek azon esetben, ha derékszögeket akarunk kapni a nagyobbik köpenyfölület egy-egy támpontcsoportjával esnék egy síkba (5. és 7. ábra.). Az 1. ábrában föltüntetett elrendezésnél, pl. egy 1260 milliméter hosszú szál van alkalmazva. Az izzószál az egyik áramhozzávezetési (b') pontból indul ki, a onnan a nagyobb, illetve külső forgástest köpenyfölületénél egyik alsó (1) támpontjához , halad, melyet elhagyva, egy ugyanazon köpenyfölületen, a tengely irányában vagy oldalvást fekvő (1*) támponthoz ér és miután egy darabon ugyanezen köpenyfölületen haladt, a kisebbik forgástest köpenyfölületéhez, a jelen esetben tehát a (2) támponthoz verettetik és így tovább a (3, 3', 4,5,5') támpontokon áthaladva végül a másik áramhozzávezető (b) ponthoz ér. Ezen lámpának a 2. ábrában föltüntetett alaprajzából látható először, hogy az izzószál egyes részei a külső köpenyfölületén nem esnek egymáshoz közelebb, mint amennyi két szomszédos száldarab közepes távolsága az előbb említett 120 voltos tantállámpánál, másodszor, hogy a belső köpenyfölületen a száldarabok a támpontokban közelednek leginkább egymáshoz, míg a külső köpenyfölület felé távolodnak egymástól és harmadszor, hogy égés közben az izzószál egy helyén sem állhatnak elő hegyesebb szögek, mint a fönt említett tantállámpánál. Ha az izzószálat az alsó (1) támponttól egy, a tengely irányához képest oldalt fekvő támponthoz vezetjük, akkor a (b', 1, 3', 2, 3, 5', 4, 5, 7', 6, 7, stb.) csavargatási séma áll elő. Ha a kisebbik forgástest köpenyfölületén lévő támpontok két körben feküsznek és a fölső támpontokat (2', 4', 6'. stb.) az alsókat pedig (2, 4, 6, stb.) jelöljük, akkor a v (b', 1, 1', 2, 2', 3, 3', 4, 4', 5, stb.) és a (b', 1, 1', 2', 3, 3', 4, 5, 5', stb.) csavargatási sémák állanak elő. Ezen utóbbi csavargatási mód akkor is alkalmazható, ha a kisebbik köpenyfölületen lévő támpontok csak egy körben vannak csoportosítva, vagy pedig, ha az egyik forgástest köpenyfölületének egy-egy köre a másik köpenyfölület egy-egy körével ugyanazon síkba esik. A 3. ábra egy további példaképem foganatosítást tüntet föl, melynél az izzószál hossza 650 milliméter. Ezen elrendezésnél a tantállámpával ellentétben, főleg az izzószál teker vény zömök alakja tűnik föl, aminek dacára a szomszédos száldarabok, mint a 4. ábrában megrajzolt alaprajzból látható, még távolabbra esnek egymástól, mint a 2. ábrában föltüntetett foganatosításnál. Végül, alaprajzban tekintve a dolgot, a kisebbik köpenyfölület egy-egy támpontjának ugyanazon, vagy pedig más sugara lehet,