42682. lajstromszámú szabadalom • Számológép

kezdőhelyzetbe téríti vissza. A számolási művelet ekkor már be van fejezve és a (123) kar a megfelelő (124) fogközből kilépett úgy, hogy a kocsi kiakasztó szerkezete működésbe jön és a kocsit egy beosztással tovább mozgatja. A (127) szögemelő (128) karját célszerű (134) súllyal megterhelni, hogy gyorsabban visszatérjen és a (129) fogat nagyobb erővel nyomja a (49) kerék fogai közé. Ily módon a följegyző szerkezet rendes körülmények között rögzítve van és mindaddig rögzítve tartatik, míg csak a (68) szögmens forgásba nem jön. A kocsi és a (10) tartó közvetlenül a billentyű megérintése után minden elmozdulás ellen biztosítva és az egész számolási művelet alatt rögzített helyzetbe marad. A billentyű elbocsátásakor a (107) bütyök a (92) görgő (91) rúdját a (89) tengely körül visszafelé forgatjai míg a (89) tengely (116) karja ugyanekkor előre forog. A (119) csatlórúd (118) hasítéka ugyanúgy működik, mint a (68) szegmens kilendítő szerkezetének (85) csatlórúdjában kiképezett (86) hasíték és a (116) kar (117) csapja a (118) hasítékban csupán elmozdul anélkül, hogy a (121) emelőt elforgatná, midőn pedig a (92) görgő ismét a (108) fölületre fut, a (117) csap visszatér a (118) hasíték hátsó végén elfoglalt normális helyzetébe. Ha a megütni szándékolt számbillentyűt nem nyomjuk le teljesen, akkor a (111) rögzítő penge, mint már le volt írva, a billentyű visszatérését megakadályozza. A gépíró, mihelyt észreveszi, hogy a billentyű nem ugrott vissza, a billentyűt most már teljesen lenyomja, mire a föl jegyző készülék a kivánt számnak megfelelő elmozdulást végez. Ha egy billentyűt véletlenül és a mellett teljesen lenyomunk, vagyis ha a feljegyző készülékkel tévesen egy szám hozzáadását vagy levonását végeztettük, akkor ezen hibát könnyen kijavíthatjuk, ha a kerékmű (62) ellenőrző emelőjét a másik helyzetbe állítjuk át. így pl. ha a kerékmű összeadásra van beállítva és egy billentyűt véletlenül lenyomtunk, akkor a kerékművet a kivonásnak megfelelő helyzetbe állítjuk át és a helytelen billentyűt még egyszer lenyomjuk, minek következtében a feljegyző szerkezet azon helyzetbe tér vissza, amelyben a billentyű első lenyomása előtt volt. Ha ellenben a helytelen billentyűt nem nyomjuk teljesen le úgy, hogy a (111) penge a billentyű visszatérését megakadályozza, vagy pedig ha egyszere két billentyűt ütünk meg és a (111) penge mindkét billentyűt megakasztja, akkor gondoskodunk kell arról, hogy ezen billentyűk fölszabaduljanak és a helytelen megütésből eredő hibák kijavíttassanak, illetve a feljegyző szerkezetből kiküszöböltessenek. Igen gyakran előfordul, hogy a gépíró véletlenségből két vagy több billentyűt üt le egyszerre, amikor is a billentyűkhöz tartozó betűk összeütköznek és ennek folytán a billentyűk nem nyomhatók le teljesen úgy, hogy a fentiek szerint nem térhetnek vissza eredeti helyzetükbe. A billentyűk egyidejű leütése a (68) szegmensnek valamely eredő forgását hozza létre és a feljegyző készülékben ezen forgásnak megfelelő hiba lép föl, melynek kiküszöbölése céljából a szegmenset ellenkező irányba normális helyzetébe kell visszaforgatni, hogy a hiba el legyen tüntetve, mielőtt azon mechanizmus működésbe jönne, mely a szegmenset a kerékműből kikapcsolja. Ezen célból a (43) állványhoz erősített (137) tartóba (7. és 10. ábra) egy (136) tengely, erre pedig egy (135) emelő van ágyazva, melynek (138) karja a (43) állvány (139) nyílásán nyúl keresztül és a (111) rögzítő pengét tartó (141) agy (140) toldatával vagy nyelvével hozható kapcsolatba. A (135) emelő mellett a (136) tengelyen egy másik (142) emelő ül, melynek egyik végén a (143) kiugrás rendszerint a (135) emelő (144) nyúlványával vagy vállával kapcsolódik. A (43) tartót a (135) emelővel összekötő (146) rúgó a a (144) vállat rendszerint a (143) kiugráshoz, a (142) emelő megfelelő végét pedig a (43) tartóra erősített (147) lemezrúgóhoz nyomva tartja. A (145) emelő másik karja (148) horogban végződik. A (89) tengelyből (149) és (150) ütközők állnak ki, melyek közül a (149) ütköző a (135) emelő lenyomása al-