42682. lajstromszámú szabadalom • Számológép
oldala mellett egy (56) kerék ül, mely a 6. ábrán látható helyzetet foglalja el. Az (54) tengely még egy másik (57) kereket is hord, melyet azonban az (56) keréktől az (58) hüvely választ el. A 6. ábrán föltüntetett helyzetben az (57) kerék az (52) ellenőrzőkerékkel kapcsolódik. Az (54) tengelyre, az (57) kerék külső oldalán, egy (59) gyűrű van illesztve, melynek (60) karja, illetve ennek kétágú (61) vége az (51) hüvely (53) gyűrűs hornyával kapcsolódik és a hüvelye közrefogja. Az (54) tengely végéhez egy (62) ellenőrzőemelő van erősítve, mely (63) fogantyúban végződik és szélső beállított helyzeteiben a (64) és (65) hasitékokban nyugszik, melyek a (46) oldalfalhoz erősített (66) lemezbe vannak vágva. A (62) emelők egy (67) rúgó a (66) lemez felé törekszik húzni. Mint később részletesen le lesz írva, egy szegmens alakú (68) hajtókerék van alkalmazva, mely a gép billentyűinek leütése alkalmával az 5. ábrán szakadozott vonalakkal föltüntetett függélyes helyzetbe mozgatható és azután elforgatható. Az 5. és 6. ábrán teljes vonalakkal föltüntetett helyzetben a (68) kerek az (56) kerekkel áll kapcsolatban és a szegmens alakú kerék forgását az (57) kerék és (52) ellenőrző kerék a (49) hajtókerékre viszi át, mely a jelzőkészüléknek vele kapcsolódó kerekeit az egyik irányba elforgatja. Ha azonban a (62) emelőkart a (66) lemez másik vége felé mozgati uk, akkor az (54) tengely a rajta levő hüvelyekkel és kerekekkel együtt hosszirányban jobbfelé tolódik el. Míg a (60) kar kétágú (61) vége az (53) horonyban halad, addig az (52) kerék nem mozdul el, de ha a (61) villa a horony végére érkezik, akkor az (52) kerék is jobbfelé mozog és az (56) kerék, miután jobbra mozdult, a szegmens alakú (68) kerék fogai mögé jut, azonban az (52) kerék úgy mozdult el, hogy a szegmens alakú (68) kerék működtetése alkalmával ennek fogai csupán az (52) kerék fogaival jönnek kapcsolatba és a szegmens alakú keréknek erre következő elforgatása alkalmával a (49) hajtókerék az előbbi iránnyal ellenkező irányban fog elfordulni. Más szavakkal, ha az egyes részek az 5. és 6. ábrán föltüntetett helyzetet fog, lalják el, akkor a (49) kereket az (56) és (57) váltókerekek úgy működtetik, hogy a jelzőkészülék részei negativ munkát vagyis kivonást végeznek, míg ha a (62) emelő a a. (66) lemez jobb végén foglal helyet, akkor a szegmens alakú (68) kerék az (52) kerékkel közvetlenül kapcsolódik és a jelzőkészülék részeit a (49) hajtókerék segélyével előre, vagyis az összeadásnak megfelelő értelemben mozgatja. Az (57) kerék az (52) kerékkel állandóan kapcsolatban áll, azonban a (49) kerék előre forgása alkalmával hatástalan marad. A föntebbiekben említett (68) kerék a (48) és (54) tengelyek alatt a (41) és (42) oldalfalakba ágyazott (69) tengelyen van elrendezve. A (68) kerék a szegmens alakú (70) koszorúból (4. ábra) és a (71) karból vagy küllőből áll, melynek alsó vége a (69) tengelyt közrefogó (72) kivágással van ellátva. A (71) küllő villaalakú (73) és (74) ágait egy (72) csapszög foglalja a tengelyhez, mely ez utóbbin és a viilaágakon van áttolva úgy, .hogy a (68) kerék ezen csapszög körül oldalt lendíthető (5. ábra). Ha a (68) kerék függélyes helyzetben van, akkor mint már le volt írva, a hajtómű (56) vagy (52) fogaskerekével kapcsolódik. A (48, 54 és 69) tengelyek között a (46) és (55) falakba egy (76) tengely van erősítve, melyen egy (7 7 ) hüvely foglal helyet. Ezen hüvely (78) horonnyal van ellátva, mellyel a szegmens alakú kerék (70) koszorújának (79) alsó éle kapcsolódik. Közvetlenül a (76) tengely alatt egy másik (80) tengely van elrendezve, melynek egy kiálló csapjára egy (81) szögemelő van (82) könyökénél fogva forgathatóan ágyazva (5. ábra). A (81) szögemelő (83) karjának vége a (77) hüvellyel áll csuklós kapcsolatban, míg a szögemelő másik (84) karjának vége egy (85) rúdhoz csatlakozik, melynek alsó vége hosszúkás (86) hasítékkal van ellátva. Ezen hasítékkal egy (87) pecek kapcsolódik, mely a (89) tengely (88) karján van kiképezve, ahol ezen tengely végei a (41) és (42) oldalfalakba vannak ágyazva. A (89) tengely végeiből és közbenső pont
