42671. lajstromszámú szabadalom • Átkormányozható gőzturbina

Eme turbina működési módja a követ­kező: A gőz a körkeresztmetszetű (80) nyílá­son egy súgárirányú (31) csatornán és né­hány tengelyirányú (32) csatornán a gép­tengely első üreges (a) agyába jut, honnan a két (g) fuvókatartókaron a (j) fuvóka­tokba és az alsó, oldalt alkalmazott fuvóka­szájakon (1. és 2. ábra) a (14) turbinaka­marába megy, melyben kisebb nyomás uralkodik, mint a (g) fuvókatartókarban. A gőz áramlása közben a gőzsugárnak a ki­áramló nyílással szemben fekvő falra gya­korolt reakciója következtében a fúvóka a gőz áramlási irányával ellentétes irányban elfordul. A gőz a fuvókából az illető nyomás­fokozatnak megfelelő sebességgel áramlik ki, a sebességet pedig akként hasznosítjuk, hogy a gőzsugarat a mozdulatlan vezető­lapátokban fölfogjuk és a fuvókatartóka­rokra szerelt futólapátokon egyszer vagy többször vezeti át, míg az első nyomás­fokozatban a rendelkezésre álló sebességet ki nem használták. Ezenközben a gőz a lapátok között expandálódik. Most már a gőz a szögletalakú (33) csatornákon megy át és a (b) agy üregébe jut, innen a (h) fuvókarokba, (k) fuvókatokba és ennek (15) nyílásain a második (15) turbinakamarába áramlik, hol kisebb nyomás uralkodik, mint a (h) fuvókarokban. A kiáramló gőz reak­ciója következtében a (h) karokat ugyan­abban az irányban forgatja, mint a (g) karokat, a gőzsugarak pedig ugyanúgy mennek át a vezető- és futólapátokon, mint az első turbinakamarában, miközben mind­addig munkát végeznek, míg sebességük teljesen kihasználva nincs. A gőz a második turbinakamarából a szögletalakú (34) csatornákon a (c) agy üregébe és ebből a karokon, fuvókatokon és ennek nyílásaina harmadik (16) turbina­kamarába megy, hol a nyomás kisebb. Eme (16) kamarában a gőzsugarak sebessé­gét ugyanúgy hasznosítjuk, mint a két első kamrában, minek megtörténte után a telje­sen expandálódott gőz a (35) nyílásokon a kondenzátorba megy. Annak következtében, hogy a gőzfuvóka-szájak keresztmetszetét az összes fuvókáknál egyidejűleg és a (13) kézikerék által vezérelt, ugyanannak a be­rendezésnek segélyével módosítjuk, a nyo­másviszonyok változatlanul hagyásával az egyes nyomásfokozatok között kisebb-na­gyobb gőzmennyiségeket eresztünk ki, mi­nek következtében a turbina fordulatszáma és munkabírása is megfelelően változik. A gőznyomás és a vákuum elvesztésének meggátlására a turbinakamarák és a külső levegő között kétrészű (36, 37, 38, 39, 40) labirint ^tömítések vannak kiképezve. A géptengely gyűrűi és a hátrészű tömítések gyűrűfölületei között a kellő távolságot megfelelő (41, 42, 43, 44, 45) villák és (46, 47, 48, 49,50 csavarok segélyével a rajzon látható módon állítjuk be és biztosítjuk. A villák és csavarok szolgálnak a tömítések homlokfölületeire ható oldalnyomás fölvé­telére is. A turbinakamaráknak helyes távolságát egymástól az (51, 52) köztartók biztosítják. A turbina-tengely szabad kiterjedését a hőhatása alatt az biztosítja, hogy a tengely oldalirányú eltolódása csakis az (f) csap­ágyban van meggátolva, ellenben az (e) csapágyban szabadon eltolódhatik, (53) a géptengely szabad végén alkalmazott és az erőátvitel céljaira szolgáló kötésfél. Egyszerű, állandó fordulatszámmal járó turbináknál az átkormányzóberendezés el­márad, épp így a turbinakamrák egyik ol­dalán alkalmazott vezetőlapátkoszorúk és az önműködő gőzelzárás is. Ekkor a fu­vókaszáj szabályozására szolgáló (q) orsó nem a (13) kézikerék, hanem egy szabá­lyozó hatása alatt áll, mely az orsót ide­oda mozgatja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Átkormányozható gőzturbina, azáltal jel­lemezve, hogy a gőzfuvókák és ezekkel együtt a futókerék, szögmentumok is 180°-os szöggel elforgathatóan vannak ágyazva, hogy a futókerék szögmentu­mok a turbinatok falán levő vezetőlapát gyűrűknek megfelelően beálljanak és a fúvókák és futólapátgyűrűk állásának

Next

/
Oldalképek
Tartalom