42651. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kiiktató szerkezet malomkőjáratok számára

— 2 — (8) tárcsa kerületén kiképezett (12) mélye­désbe esik, miáltal a (11) kar is forgás­pontja körül elforöghat. A (tl) kar ezen elfordulását kasználjuk föl & futó kő föl­emelésére. Ugyanis a (11) kar (10) súlyával egy alatta elrendezett (13) emeltyűkarra ütést mér, melynek következtében a (13) kar (14) for­gáspontja körül elfordul. A (13) kar forgás­pontján túl meg van hosszabbítva és ez a (15) meghosszabbítás kilincs módjára a (16) tengelyen lazán ülő (17) kilincskerék fo­gaiba kapaszkodik. A (16) tengely alsó vége fogazással va í ellátva úgy, hogy (16) ten­gely forgása a (18) részt haladásra készteti, melyet azután tetszésszerinti módon a futó kő tengelyének a fölemelésére fölhasznál­hatjuk. A (15) kilincsnek vezetésére szolgál a hozzáerősített és az állványzat (19) ki ága­zásának (20) furatában vezetett (21) rúd, megy egyúttal (15) kilincset állandóan a kilincskerék fogaiban akarja tartani s mely (11) kar okozta ütés megszűnésével a (13) kart és evvel a (15) kilincset is az eredeti helyzetbe visszahozza. A (16) tengely, illetőleg a (17) kilincs­kerék forgatását a (22) rúgó végzi, mely rúgónak egyik vége a helytálló állvány belső falához, másik vége ellenben a (17) kilincskerékhez tartozó (23) helyhez van kötve úgy, hogy a (22) rúgó körforgást lé­tesíthet. A (24) forgattyú ós a (25, 26) kúp­kerékpár segélyével, mely kúpkerekek közül a (26) kúpkerék a (17) kilincskerék egy darabból is állhat, a (22) rúgónak a (17) kilincskerék és (26) kúpkerék forgatásához szükséges forgató nyomatékot kölcsönöz­hetjük úgy, hogy a (15) kilincsnek a kilincs­kerék fogaiból való kiemelkedése után a (22) rúgó a (17) kilincskereket elforgatja. A (16) tengelynek a (17) kilincskerékkel való egyidejű elforgatásának elérése céljá­ból a (17) kilincskerék agyának fölső síkjá­ban (27) mélyedések vannak elrendezve, mely bemélyedések egyikébe a (16) ten­gelyre ékelt (28) fejrész megfelelő nyílásán átnyúló (29) pecek^ ér úgy, hogy a (29) peceknek a (27) bemélyedések a (27) be­mélyedések egyikébe való nyúlásánál a (17) kilincskerék elforgásával a (16) tengely is elforog, a rúgó föl húzásánál azonban a (16) tengelyt nyugalomban akarjuk tartani. E végből a (17) kilincskeréknek a (28) fejrész­szel való, illetőleg a (17) tengellyel való kapcsolatot meg kell szüntetni, amit a (30) kézi fogantyú nyomásával érjük el. Ugyanis a pecek a (30) kézi fogantyúhoz mozgatha­tóan erősített (31) karhoz van erősítve úgy, hogy a (30) kézi fogafntyúnak és a (31) kar egyidejű nyomásánál a (29) pecek a (27) mélyedésből kiemelkedik és a (17) kilincs­kerék forgatását a (16) tengely egyidejű forgatásától függetleníti. A (24) forgattyú, illetőleg a (25) kúpkerék a (17) kilincskerék­nek, ±11. a (16) tengelynek a futókő a kilincs fölemelésének megfelelő forgatásánál áil és ezt azáltal érjük el, hogy pl. a (25) kúp­keréknek a (32) tengellyel való kapcsolását a (22) rúgó föl húzása után oldjuk. A (25) kúpkeréknek ezen forgását természetesen más megfelelő módon is akadályozhatjuk meg. A most leírt önműködő kiiktató készülék természetesen nemcsak fölfutó, hanem alúl­futó; vagy bármily más rendszerű malom­ipari járatokhoz is használhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő kiiktató szerkezet malomkő­járatok számára, azáltal jellemezve, hogy az úgynevezett üres járatnál, a munka­élek fölösleges kopásának megakadályo­zása céljából az etetést futókővel oly módon hozzuk szervi összefüggésbe, hogy az etetés megszüntetésével egy áz etető­tölcsérben elrendezett lemezalakú kar, mely etetésközben a tölcsér fala mentén húzódik, fölemelkedik, miáltal egy, a lemezalakú kar forgáscsapjára helyezett és a lemezalakú kar elforgását követő tárcsa kerületére támaszkodó (9) kar a tárcsa kerületén kiképezett mélyedésbe esik úgy, hogy a (9) kar másik végéhez erősített és az etetőtölcsér fölső részéhez csuklósan erősített (11) kar (10) súlyánál fogva a (11) kar alatt elrendezett (13) karra ütést mér, melynek következtében a (13) karnak a (14) forgáspontján túl

Next

/
Oldalképek
Tartalom