42636. lajstromszámú szabadalom • Patkósarok

Megjelent 1908. évi augusztus ii6 34-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 42636. szám. XX/b. OSZTÁLY. Patkó sarok. STERN JÁKOB ÁLLATORVOS ZDONEKBEN. A bejelentés napja 1907 február hó 18-ika. Az ismeretes (H) patkósarkok, melyeknek a hegyes sarkok hibát kellett volna megszüntetniük, azon hátránnyal birnak, hogy a lónak elcsúszását csak akkor gátolják meg hatásosan, ha a (H)-nak hídja eléggé éles és a patkóknak szimmetriasíkjával párhuzamos. A becsavart sarok azonban könnyen elforoghat úgy, hogy legtöbbnyire a sarok állására vonatkozó eme föltétel nem teljesül, így pl. ha a sarok oly állásba fordul, hogy a (H) párhuzamos szárai a patkó szimmetriasíkjával párhuzamosak, csak a középső rövid híd szolgál az elcsúszás meggátlására hatásos fölületként és ha ugyanekkor a sarok nem is egész fölületével fekszik föl a síkos talajon, a középső híd esetleg nem is érinti a talajt, hanem a sarok párhuzamos szárak két csúcsán vagy esetleg csak az egyiken támaszkodik úgy, hogy ekkor az elcsúszás veszélye igen nagy. A sarok más ferde állásában a viszonyok nem ily kedvezőtlenek, de a sarok bármily állásában is megtörténhetik, hogy a sarok csupán a párhuzamos szárak csúcsain vagy éppen csak ezek egyikén támaszkodik. Jelen találmány tárgya, mely az említett hátrányt azáltal szünteti meg teljesen, hogy a sarok keresztmetszete (S)-alakú, a mellékelt rajzon távlati nézetben van ábrázolva. Az (1) csavarhoz a vége felé mindinkább keskenyedő (2) sarok csatlakozik, melynek keresztmetszete (S)-alakú. A leírt saroknál a (H) saroknak föntebb körülírt hátránya teljesen ki van küszöbölve, mert bármily helyzetbe fordul is a sarok és bárhogyan lép is a ló, a saroknak mindig elég hosszú, a patkó szimmetriasíkjára merőleges élfolülete érintkezik a talajjal és így az elcsúszás veszélyében soha sincsenek akkora különbségek, mint a (H) saroknál. Az (S)-alak közelítőleg zárt idom, melynek a patkósarkon csúcsot alkotó végei nem állnak kifelé és így, ha a sarok nem is egész fölületével fekszik föl a talajon, a tisztán csúcson való támaszkodás ki van zárva. Az (8) alakú csúcsokat alkotó végek nem állnak kifelé, ami avval az előnnyel jár, hogy a patkósarok a csúcsokon kevésbé akad fön a talaj, valamely kiálló részében, ós így a ló sem botlik msg oly könnyen másrészt pedig, hogy midőn a ló egyik patájával véletlenül a másik lábára lép, az (S)-alakú patkósarok kevésbé veszélyes sérüléseket okoz, mint oly sarok, melyen kifelé álló csúcsok vannak. Az a körülmény, hogy az (S) idom csak közelítőleg zárt alak, valamely zárt idom-