42629. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsolás

tűkben kúpköpenyt alkotva, egymásra támaszkodnak, és azáltal, hogy e kúpköpeny alapjánál a (2) gyűrűre fekszenek föl a (B) kapcsolói él kifejtette erőhatást közvetlenül az, erős (2) gyűrűre yiszik át úgy, hogy a csuklók tökéletesen tehermentesek. A (B) kapcsolófél a (8) fejből, a középső (9) részből és a (10) végrészből áll. E három részt a (11 és 12) csuklók kötik össze. A (11) csukló a fejnek a függőleges síkban enged nagy mozgékonyságot, a (12) csukló pedig a vízszintes síkban, amiáltal a legnagyobb görbületben való áthaladás, valamint a görbületekbein való kapcsolás is biztosítva van. A középső rész mind a mégy oldalfölületén három-három, egymásra helyezett (13) lemezrúgó van alkalmazva (a fölső lapról a írugjók az 5. ábrában le vannak véve és oldalt föltüntetve), melyek rendes körülmények között a (B) kapcsolófélt a rajzban ábrázolt egyenes helyzetben tartják. A (10) végrész a kocsi homlokgerendáján megy át és az alivázizal rúgó közvetítésével kapcsolandó. A (8) fej forgásfölüfetként van kiké^ pezve és legszélesebb részén, ott^ ahol a csuklós szárnyakra fölfekszik, ugyanoly görbületű homorú fölülettel van ellátva, mint amilyen a fejet megfogó szárnyaké, melyek, mint már említettük, e helyen hengerfölületekké vannak legömbölyítve. Emez egyenlő görbület lehetségessé teszi a kapcsolás oldását azáltal, hogy a (15) görgőkön átvezetett (16) csuklps láncok a velük összekötött (14) résszel mozgatva, a szárnyakat csuklóik közül annyira elforgatják, hogy a kapcsolóiéj szabaddá válik. A (14) összekötőrész mozgását, melyet a (16) csuklós láncokra visz át, a (17) csukl|ős láncoktól kapja, melyek a kocsi mindkét oldalán alkalmazott (18) csuklók körül forgió (19) emeltyűk segítségével hűzr hatók meg. A (17) csuklós láncok az emeltyűkkel a (20) feszítő szer kezet révén vannak /összekötve és a kocsi homlokfalán lévő (21 22 23) görgőkön, valamint a bemélyedésekkel bíró (24 25) görgőkön át a (14) összekötő részhez futnak, A (24 25) görgők egynegy, a rajzban föl nem tüntetett, fogaskerékkel vannak ellátva, melyek egymással állandóan kapcsolódnak úgy, hogy midőn a (19) emeltyűk közül csak az egyik működik is, a közvetlenül mozgatott egyik görgő a vele kényszierkapcsolásbian lévő másik görgőt is magával viszi és ezr által a láncok összekuszálódása az (l)test belsejében meg van akadályozva. A (19) emeltyűk a (26) vazietőkengyelek mentéin mozognak, .melyekhez a (27) rugóval vannak gyöngén hozizászorítva-, és amaz állásban, mely a kapcsolás oldásának felel meg, a (28) kiugrások alá csappannak, ami által! tartiósan e helyzetben maradnak, aminek BRZ előnye van, hogy a kapcsolás nyitott állásában a kocsik egymásból könnyen ellökhetők. A (19) emeltyűk fogantyúinak egyszerű megnyomása elég, hogy az emeltyűk rögzített helyzetükből szabaddá váljanak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csuklós szárnyakkal és csuklós kapcsolófejjel pllátott önműködő vasúti kocsikapcsolás, azáltal jellemezve, hogy a (3) csuklós szárnyak a csuklók tengelyével koaxiális hengerföliiletekben végződnek, melyek a (8) fejnek megfelelően alakított fölületével kapcsolódnak. 2. Az 1. alatt igényelt kapcsolás egy kikivitelá alakja, jellemezve azáltal, hogy a (3) szárnyakat a bekapcsolt állapota ban kifejtett húzás irányában az (1) kapcsoló testen megerősített (2) gyűrű határolja, ami által a csuklócsapok tehermentesíttetnek. (t rajzlap melléklettel.) •3MX*e OÉ6ZVENY1ÁMA8ÁG NYOMDÁM BUMFBSTVl