42626. lajstromszámú szabadalom • Folytonosan forgó, nyomtatóhengerrel bíró gyorssajtó

közvetíti, ímely a (D) nyomtató hengerrel összefüggő (P) forgattyúosapot a formaalap (Q) lengési csapjával összeköti. Az (F) formaalap az (S) szedésföMilethez viszonyítva, a már ismertetett módon a körívvel helyettesíthető (P Pl) cykloist írja le; a helyettesítő körív középpontja a (Q) lengési pontot, sugara pedig a (Z) hajtórúd hosszát adja. Az (S) szedésformához viszonyított lefejtés helyessége következőképen ellenőrizhető. A (P 0) forgattyúsugarat körzőbe ve szr sziiik és a 3. ábrán föltüntetett .módon a két (0 Öl és P Pl) körív között az (1 2 3, 4 5 ) helyzeteket visszük föl, ami által a forgattyúsugárnak és ia szedésformának viszonylagos helyzeteit nyerjük. Ezután minden helyzet ;végéből a hozzátartozjó (B), illetve (Q) középponthoz sugarat rajzolunk. Az egyes helyzethez tartozókét sugárnak a lef ejtés vonalát, illetve a szedésfölületet adió egyenesben kell egymást metszieni. A megfelelő keresztezési pontok a 3. ábrában az (1 2 3 ) helyzeteknek megfelelően (1 2 3 )-mal vannak jelölve. Azon képzelt henger kerületét, mely az ív berakása és az (M) kivezető hengernek való átadására nézve jön tekintetbe, a 3. ábrán pontozott körrel jelöltük; ez a kör az excentrikusan alakított henger szélső pontját érinti. Azt a pályát, melyet a nyomtató henger középpontja a szedésformához viszonyítva leír, a 3. ábrán egy szegmensalakú, pontozott görbe által tüntettük föl. Ebből kitűnik, hogy a henger a visszamenet alkalmával a formából megiliehetős távolságban mozog, ami lehetővé teszi, hogy a forma befestésére az oldalfalak helytr álljó réseiben föl- és lemenő ' (N) fölvivő hengerek helyett (3. ábra) esetleg több ide-oda mozgjó hengert alkalmazhassunk. Az excentrikus nyomtató henger alakjának a mértanilag pontos alaktól való eltérési© vagy a henger megfelelő alakítása vagy a lengési tengelyeknek az 1. ábrán föltüntetetthez hasonlóan való excentrikus (V) alakja által kiegyenlíthető. A lehetőleg kedvező méretek megválasztásánál a nyomtató alapnak a hengerát-> mérőhöz viszonyított azon legnagyobb hossza adjódik, mely a szedés számára még kihasználható. A nyomtató alap legnagyobb hossza a 4. ábrán föltüntetett foganatosa tási alaknál van alkalmazva; itt a nyomtatási hossz a nyomtató henger fél kerületével egyenlő, azaz körülbelül akkora, mint a közönséges kétfordulatú gyorssajtók nyomtat|ó hossza. Míg azonban ezeknél a henger egy nyomtatásnál két fordulatot végez, a j elen találmány tárgyát képező szerkezetnél csak egy fordulatra van szükség, minek folytán a fordulatszámhoz viszonyítva, ugyanoly' hengerátmérő és a nyomtató henger azonos forgási sebessége mel.lett kétszeres teljesítmény adódik.; Az 5. ábrán föltüntetett foganatosítási alak ezt a teljesítményt is megkétszerezi. Ennél a foganatosítási alaknál egy (D) nyomtató henger körül a 4. ábrán föltűn-' tetett berendezés kétszer van elrendezve. Ezáltal a henger teljes kerülete mint nyomtató fölület van kihasználva, úgy, mint ez a körforgjó gépeknél történik. A jelen találmány tárgyát képező elrendezéssel tehát, minthogy a nyomtató henger forgási sebessége egyenletes, egy végnélküli papírszalagot egész terjedelmében mindig állandó papirsebesség mellett lapos szedéssel bíró egyetlen egy nyomtató henger útján nyomással láthatunk el. A |4. ábrán föltüntetett" foganatosítási alaknál a részek kinematikai összefüggése a 3. ábrán föltűnt etettel azonos; a két elrendezés különbsége, hogy a 4. ábrán föltüntetettnél a nyomtató henger nem excentrikusan, hanem központosán van ágyazva. Az (0 és B) pontoknak a 3. ábrán a gép oldalfalai által megadott merev kapcsolata a jelen esetben az (0) forgási pontnak forgattyúcsap gyanánt val|ó kiképzése mellett a (J) hajtórúd útján létesíttetik és tartatik fönn. Ily módon a berendezés két (0 és P) forgattyúcsáppal bír, melyek a (B), illetve (Q) csapokkal a (J), illetve (Z) hajtórudak útján vannak összekötve. Ezenfölül itt még a (H) tag elrendezése válik szükségessé, mely a mozgóvá vált (B) pontr