42623. lajstromszámú szabadalom • Keret automobilkocsik számára

rulatokban fölfelé vannak hajlítva, mely kanyarulatok legkülső végei ismét lefelé vannak vezetve. Ezen (kanyarulatokban a tengelycsapágyakkal összekötött két (d) és (f) rúgó van fölfüggesztve. A keret két hossztartóját a középső részen két (g) és (h) haránttartó köti össze egymással. A (g) haránttartó lefelé meg van görbítve és a (h) haránt tartó a kar dántengelyhajtás csuklója részére (i) ágyazonyílással van ellátva. Ezen (h) haránttartó (a nyomást fölveszi és a keretre átviszi. A (

két (g és h) haránttartó a (k) váltókerékköpenyt a kerettel összeköti. A váltókerékköpeny a lefelé meghajlított (g) haránttartóban nyugszik iés oldalt a (h) haránttar t ón van megerősítve. Ezen megerősítés által a (k) váltókerékköpeny még a keret mélyen fekvő középső (a) része alatt helyezkedik el. A hátsó (b) kanyarulat kezdetén, a keret két hossztartója között, a hátsó rúg:

ófölfüggesztés részére elrendezett (1) haránttartó az, (m) rúgóbakokon (8. és 9. ábra) az (n) rúgóhevedereket tartja, melyekre a hátsó (d) rugók vannak fölfüggesztve. Az (m) rúgóbakok egyidejűleg csapágyak gyanánt vannak kiképezve és a kereten harántirányban áthatoló üreges (o) tengelyt fogadják be. A keret hossztartói között fekvő (p) emeltyű segélyével működtethető üreges (o) tengelyen a hátsjó kerékfék (q)- drótkötele halad át. Ezan drótkötél szokásos módon, a keret mindkét oldalán, az üreges (o) tengellyel mereven összekötött (r) 'emeltyűkön van' átvezetve és ezektől a hátsó kerékfékhez halad. A (p) emeltyű egy, a váltókerékköpenyben elrendezett féksín által mozgatható. Á keret új berendezése azon előnyt adja, hogy a tengelycsapágyakkal összekötött kocsirugióknak a keret fölf felé terjedő végkanyarulataiban való fölfüggesztése folytán a keret! középső része a kerekek ugyanazon átmérője mellett a szokásosnál alacsonyabb, miáltal az egész kocsi súlypontja is mélyebben fekszik. Ez különösen a kanyarulatokban valjó haladásnál előnyös. Minthogy a rugóknak a keret fölfelé terjedő végkanyarulataiban való elrendezése folytán a tengelycsapágyak magasan fekhetnek, ennélfogva a hátsó tengelyt nem kell az. eddigelé szükséges miódon meghaj,lítani, hanem ezen tengely egyenesen átvezetehtő, mijálltal'a tengely léinyegíesen, könynyebb. Ezenkívül a kocsivezető ülése is mélyebben rendezhető el, miáltal a vezető a légnyomás ellen jobban van megvédve. A váltókerékköpeny mélyen fekvő elrendezése folytán és a hátsió tengelycsapágyak magas fekvése következtében a mótörcengely meghosszabbítását képező hajtótengely vízszintesen vagy csaknem vízszintesen fekhetik, míg eddigelé a kardánhajtótengelyt a m'ó tortengelyhez képest, szög aki" l kellett elrendezni, amiből erőveszteségek, valamint szerkesztési nehézségek származnak. A váltókerékköpeny a keret két haránttartója között biztosan van. megerősítve, miáltal lehetővé tesszük, hogy a köpenyt mélyen, ágyazhassuk úgy, hogy a köpeny megközelítőleg ugyanazon magasságban fekszik, mint a háts/ó tengelycsapágyak. A fékhúzó tengely szintén megközelítően a hátsó tengelycsapágyak magasságában fekszik, minthogy a fékhúziótengely á keret fölfelé terjedő hátsó kanyarulataiban fölfüggesztett hátsó rugók rúgóbakjaiban van ágyazva. Továbbá a f ék az áthatoló fékhúzó tengely elrendezése folytán egy, akeréthossztartók között fekvő rudazat által működtethető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Keret automobilkocsik számára, jellemezve azálvdl, hogy a keret fölfelé terjedő, a végeken ismét lefelé hajlított végkanyarulaitaba a hossztartókkal összekötött kocsirugókat és egyenesen futó, mélyen fekvő középső részének két külön haránttartjója között a váltókerékköpenyt tartja. 2. Az 1. igénypont szerinti automobilkeret kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a váltókerékköpeny egyrészt egy lefelé meghajlított haránttartóban és másrészt egy, a kardánhajtás csuklója részére