42619. lajstromszámú szabadalom • Kemence poralakú tüzelőanyag számára

— 2 zös kibocsátását- képezi. A kemence következőképen működik: Tegyük föl, hogy gőzkazánt akarunk melegíteni. Ezen esetben a gyújtókemencét a I gőzkazánhoz toljuk úgy, hogy az (5) cső | a tűztér nyílásába hatol és bizonyos dara- \ bon a tűztérbe nyúlik. A (11) perem az (5) j cső tömítésére szolgál. Ezután a (6) tűz- j térben tüziet gyújtunk és :a fújtatót üzembe j hozzuk. A poralakú tüzelőanyag a levegő- ' vei együtt most a (4) térbe áramlik, melyben a levegő és a tüzelőanyag a (7) ernyők segélyével forgó mozgásba hozatik, miáltal egymással keveredik és egyidejűleg a (6) tüztérből melegíttetik. A forgómozgás elősegíti, hogy a porrészecskék a levegőben lebegésben tartassanak. A porral kevert levegő a (4) csőből kilépve, a (10) csatornában a (6) tűztér lángjaiba ütközik -és meggyúlad. A nehezebb porszemcsék, melyeket a forgó légáram nem képes magával ragadni, a tűztér felé lejtős (12) hídra ősnek és elégnek vagy a tűztérbe csúsznak. A poralakú tüzelőanyag első elgázosítása a (10) csa- j .tornában történik, azonban a tüzelőanya- | got .még egy rövid időn át kellő gyújtás- j nak kell kitenni. Ennek folytán a tüzelő- ; anyag nyomás és léghuzam által az (5) .gyújtócsőbe vitetik, melynek falait a tűzr gázok hamar izzóvá teszik. Az (5) csőbe a (9) cső még további levegőt vezet be. Ha az elégetésre szükséges levegő már kezdetben bevezettetnék, akkor a (10) csatornában a hőmérséklet annyira csökkenne, hogy az első elgázosítás megnehezíttetnék. Ily módon az első gyújtáshoz kellő levegővel rendelkezünk és ezáltal magasabb hőmérsékletet kapunk, mely a további elgázosítást elősegíti. Azonban az (5) csőbe I továbbra is levegőt kell bevezetni. Minthogy a további levegp nyomás és léghuzam által a (9) fenékcsövön át vezette tik be, ennek folytán ezen levegő azt is elősegíti, hogy a pora lakú tüzelőanyag lebegésben tartassák, míg tökéletesen elégettetett. Ha igen kiterjedt láng szükséges, akkor ezen légmennyiséget több ponton vezethetjük a tulaj donkép eni tűztérbe. A fönt leírt kemencével pontosan lemért légmennyiség mellett tökéletes gyújtást és elégetést kapunk. A (6) tűztér a fönt említetten kívül egy további nagy gyakorlati jelentőséggel bír. Ha a porialakú tüzelőanyag hozzávezetése valamely ok folytán (önkényesen vagy szándékon [kívül) a légáram elzárása nélkül megsziakíttatnék, akkor a gyújtótér ezen tüzelőtér hiányában lehűlne, miáltal az, új gyújtás megnehezíttetik és a gőzkazán szükségtelen hideg légáramnak tétetik ki. Ezen lehűlést a tűztér elrendezése folytán elkerüljük és a poralakú tüzelőanyag bevezetését tetszés szerint növelhetjük, csökkenthetjük vagy egészen megszakíthatjuk és bármikor ismét teljes tüzelésre térhetünk át, anélkül, hogy a gyújtásnál a legkisebb akadályba ütköznék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mozgatható kemence portüzelés számára, jellemezve egy, a mellső oldalon nyitott (4) keverőtér által, melybe levegő és tüaelőanyaig fúvatik be és melyben az utóbbiak összekevertetnek, jellemezve továbbá egy, a keverőtérrel ugyanazon vonalban, azonban tőle bizonyos távolságban fekvő és külön légbevezetéssel ellátott csőalakú (5) !gyújt;

ótér által; mely a közönséges tüzelőtérbe a hevítés helyén betolandó, jellemezve végül egy, a keverőtér alatt fekvő (6) tűztér által, mely a keverőtér és a gyújtótér között fekvő térb en f olytatódik úgy, hogy a (6) tüztérből jövő égési gázok a keverő térből kilépő levegővel és tüzelőanyaggal együttesen a gyújtótérbe áramolhatnak. 2. Az 1. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a keverőtérben csavaralakú (7) ernyők vannak elrendezve, melyek arra szolgálnak, hogy ia levegő és a tüzelőanyag áramát mozgásba húzzák és ezen két elemnek egymással való keverődését elősegítsék. 3. Az 1. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy