42617. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító explóziós mótorok számára

3 — kerületrészeinek távolsága a (d) tengelytől fokozatosan nagyobbodik. Ennek folytán a lemezrúg|ó és a féktárcsa között az érint­kezési pont ja fékező nyomás irányával párhuzamosan oly módon változik, hogy a fékező nyomás megnagyobbodik. A görbe féktárcsa alakja természetesen tetszés szerint választható ágy, hogy a fojtótest nyitómozgásánál a fékhatás nö­velése bármely tetszés szerinti miódon ké­pezhető. A görbe (m) féktárcsa helyett a 7. ábrár ban föltüntetett, a (d) tengelyen közpon­tosán elrendezett (p) féktárcsa is- alkal­mazható, melyhez mindjét oldalon (q) le­mezrügók szoríttatnak és mely különböző részein különböző vastagságokkal bír úgy/ hogy a fojtótest nyitómozgásánál, az emel­lett a (p) féktárcsának egymásután a (q) rugíók közé kerülő vastagabb részei a (q) rugókat jobban és jobban szétnyomják. Emellett tehát a fékrugóknak a féktárcsá­val való érintkezési pontjai is a féknyomás irányával párhuzamosan elállíttatnak oly módon, hogy a féknyomás önműködően na­gyobb lesz.. A (q) • rugóknak a (p) féktár­csára kifejtett nyomása például az (r) szárnyas csavaranya meghúzása által vagy lazítása által szabályozható. Két fékrúgő helyett természetesen csak egy, a fék­tárcsa egyik oldalfölületéhez. hozzáfekvŐ rúgó is alkalmazható. A 8. ábrában vázlatosan föltüntetett ki­viteli példánál fékrúgó helyett súllyal ter­helt f ékemeltyű van alkalmazva. Ezen szög­emeltyű gyanánt kiképezett emeltyű s kar­jával a (d) tengelyre ;erősített (t) fék­tárcsára fekszik, mely ezen esetben a 6. ábrában rajzolt (m) féktárcsával ellenté­tesen rendezendő el a (c) fojtótesthez ké­pest, minthogy a 8. ábrában föltüntetett esetnél a féktárcsa terhelése a féktárcsa működő átmérőjének csökkenésével és nem nagyobb odásával nagyobbodik. Mint az t a ! 8. ábra mutatja, a fékemeltyű (u) karján elrendezett (v) súly — mely a kezdeti féknyomás szabályozása céljából az (u) ka­ron beállítható — az (s) emeltyűkarnak a (t) féktárcsa nagyobb sugarú része által val;ó alátámasztásánál, rövid emeltyűkaron hat, míg a súly az (s) emeltyűkarnak a (t) féktárcsa legkisebb sugarú része által valló alátámasztásánál igen nagy emeltyű­karon hat (lásd a pontozottan rajzolt hely­zetet). A (t) féktárcsának a fojtótest nyitó­mozgásánál a nyíl irányában bekövetkező forgásánál az (s) emeltyűkar és a (t) fék­tárcsa közötti érintkezési pont a féknyo­más irányához ezen esetben is csaknem pár­huzamosan állíttatik el, minthogy az a kis körív, amelyen az; érintkezési pont az elál­lításnál mozog, a féknyomás irányhoz gya­korlatilag véve párhuzamosnak tekinthető. Az (s) ós (t) közötti érintkezési pont ezen elállítása folytán azonban a féknyomás ön­működő nagyobbítása idéztetik elő. A súlyemeltyű megfelelő elrendezés mel­lett természetesen egy központosán elren­dezett féktárcsa egyik oldalfölületére is tá­maszkodhatik, mely féktárcsa különböző részeinek különböző vastagsággal kell bírnia. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elgázosító exploziós motorok számára, melynél a levegő vezetékében a be­fecskendező fúvóka fölött forgathatóan elrendezett fojtótest, a motor szívóha­tása folytán, a légátbocsátó kereszt­metszet önműködő szabályozása céljá­b|ól beállíttatik, jellemezve azáltal, hogy a fojtótest .oly módon van terhelve, hogy a nyitómozgással ellentétesen mű­ködő ellenállás a nyitás nagyobbodásá­nál meghatározott szabályok szerint az úthosszal nem arányosan nagyobbodik. 2. Az 1. igénypont szerinti elgázosító ki­viteli alakja, jellemezve egy, a fojtíó­testtengely emeltyűkarjába kapaszkodó nyomórúgó által, melynél az egyes teke­rületek közötti' távolság különböző úgy, hogy a rúgíó összenyomásánál egymás­után több és több tekerület egymásra fekszik és ezáltal kikapcsoltatik. 3. Az 1. igénypont szerinti elgázosító kivi­teli alakja, jellemezve a fojtótesttenge- ~ lyen elrendezett féktárcsa által, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom