42616. lajstromszámú szabadalom • Villamos kocsiról vagy vasúti mozdonyról működtethető váltóállító berendezés

A forgatható (8) tengelyre a (9) karral ellentétes oldalon még a (15) kar van föl­ék elve, mely ,a földüregbe épített forgat­ható (16) tengelyre ékelt (17) karral (18, 19) rudak útján áll csuklós kapcsolatban. A (17) kar forgáspontjához a (21) rúd egyik vége van forgathatóan megerősítve, a rúd másik vége pedig a (22) kitérő vágányban a váltónyelv előtt fekvő szerkezettel tel­jesen azonos módon kiképezett kilendíthető (23) emelő (24) tartórúdjához. csatlakozik. A vágányok között elrendezett kettős sí­nek között a kilendíthető emelők előtt és után alkalmasan meggörbített (25) vezető­lemezek vannak elrendezve, melyek arra szolgálnak, hogy az emelőket működtető (26) rúd végén ülő (27) görgő akadályta­lanul fölfuthasson rendes helyzetébe. A berendezés működési módja a követ­kező: Tegyük föl, hogy a nyíl irányából az(l) vágányon jövő kocsinak a (22) kitérő vá­gányra kell átmennie, vagyis a (2) váltó­nyelvet az 1. ábrán vonalkázotfcan föltün­tefcett helyzjetbe kell beállítani. Ekkor a kocsivezető, mikor .a kocsi a váltónyelv előtt fekvő (3) kettős sínre (ér, emberi vagy géperő segélyével leszorítja a (26) rudat úgy, hogy az ennek végén ülő (27) görgő az (5) emelőt (4) forgáspontja kö­rül jobbra lendíti le (3. ábra). Ennek kö­vetkeztében a (7) rúd, a (9) karnál fogva az 1. ábrán berajzolt (14) nyíl irányában elforgatja a (8) függélyes tengelyt úgy, hogy az erre ékelt (11) kar a (12 13) ru­dazat útján a (2). váltónyelvet a vonalká­zottan föltüntetett helyzetbe viszi. A kocsi tehát a kitérő vágányra fog átlépni. A (8) rúd elforgásánái az erre ékelt (15) karral forgathatóan összekötött (19 21 24) rudazat útján a kitérő vágányban elrende­zett (23) emelőt úgy fogja kilendíteni, hogy ennek jobboldali karja fölfelé áll. Ha már most a kocsi a kitérő vágányban ha­lad, a kocsivezető a (23) emelőhöz érve, a görgős (26) rudat újra leszorítja úgy, hogy a (24 21 19 18 15 8 11 12 13) ru­dazat útján a (2) váltóhyelv ismét vissza­állíttatik rendes (az 1. ábrán teljes vona­lakkal kihúzott) helyzetébe. Mint láthatjuk tehát, a váltónyelv igen egyszierű rudazat útján biztonsággal átál­lítható és a kocsi áthaladása után ismét visszaállítható. Több kocsiból álló vonat esetében úgy a legelső, mint a legutolsó kocsinak kell le­szorító rúddal fölszerelve lennie. A találmány tárgya egyes részleteiben a lényeg érintése nélkül módosítást is szen­vedhet. Azonkívül lehet az elrendezés olyan is, ho,gy a működtető rudazat, az emelők kivételével nem a vágányok között, hanem attól oldalt fekszik, ami tetemes költség­megtakarítással jár. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Villamos kocsiról, illetőleg vasúti moz­donyról működtethető váltóállító beren­dezés, jellemezve egy-egy, a váltóállító nyelv előtt a rendes vágány között és mögötte a kitérő vágány között elren­deziett és a váltiónyelvvel kényszermoz­gásúan összekötött, kilendíthető emelő által, mely a kocsivezető által leszorí­tott rúd segélyével kilendítve, a vele csuklós rudazat útján összekötött váltó­nyelvet átállítja. 2. Az 1. alatt védett váltóállító berende­zés foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a (2) váltiónyelv (13 12, 11) csuklós rudazat útján oly függélyes (8) tengelyhez van kötve, mely egyrészt a (9 10 7 6) csuklós rudazat útdán a váltónyelv előtt elrendezett kilendíthető (5) emelővel, másrészt a (15 18 19 21, 24) csuklós rudazat útján a kitérő vá­gányban elrendezett kilendíthető (23) emelővel áll összeköttetésben úgy, hogy az egyik emelő működtetésénél a másik emelő is működtetik:. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAFL RÉazvánir TArsasAG NYOMDÁJA 1U0APB6TW

Next

/
Oldalképek
Tartalom