42614. lajstromszámú szabadalom • Ejektor magasfokú vákuum létesítésére és föntartására

— 3 — (19, 20, 21) csonka kúpoknak sorából áll, melyek egymás között a (22) bordákkal vannak, összekötve. Mindegyik csonka kúpnak kiömlési ós a következőnek beömlési njalása között bizonyos hézag van meghagyva, mely hézagok a fölöttük lévő kúpokat körülvevő csatornákat képeznek és a (23, 24, 25) szájakon át a (26) szekrénybe nyílnak, mely a (p) nyomású (7) térrel szabadon közlekedik, hová az ejektoron áthaladó fluidum szoríttatik. A (23, 24, 25) szájak képezik azon nyílásokat, melyekről az előzőkben szó volt. Ezen szájak igen könnyű, szelepekként működő (27, 28, 29) födőkkel vannak ellátva, melyek azonnal nyitódnak vagy záródnak, mihelyt a nyomás a megfelelő (19, 20, 21) csonka kúpok nyílásainál nagyobb, ill. kisebb lesz a (p) nyomásnál. Ennek az elrendezésnek előnye egyrészt, hogy a (19, 20, 21) csonka kúpok torkolatánál uralkodó nyomás bármily értékkel kisebb lehet a (p) nyomásnál, je soha sem vehet föl ennél számbaveh .tőén nagyobb értéket, másrészt, ha a diffi.sornak konvergens részében az így szerkesztett nyílásoknak száma elég nagy, a? ejektor önmagától is megszív. Föltéve, hogy a (19) csonka kúp csak egyedül létezik, akkor az ejektor csakis akkor fog önmagától megszívni, ha ennek a csonka kúpnak konvergenciája elegendő kicsiny. Ezzel ellentétben az 5. ábrában föltüntetett elrendezésnél az ejektor a (27) szelep következtében önmagától szív, mivel a (19) csonka kúpnak / torkolatánál a nyomás a (p) nyomás fölé] nem emelkedhetik. Azonban a (2j kamrában a nyomás csökkenni fog, valaínint a tovaragadt fluidumnak súlya is kisebbedik ép úgy, mint a (19) csonka kúp falaira ható nyomás is. A mozgató fluidum sebessége az (1) csőtoldat torkolatinál növekedni fog és ennek folytán a diffusornak szájánál rendelkezésre álló mozgásmennyiség is. Minthogy a (19) csonka kúpban a kifejtett kompresszió kisebbedik, n (19) csonka kúp torkolatánál és a (20) csonka kúp szájánál rendelkezésre álló mozgásmennyiség még jobban növekszik. Ha a (19) és (20) csonka kúpok torkolatának keresztmetszetviszonya elég közel áll az egységhez, akkor azon fluidummennyiség, mely a (19) csonka kúpból távozik, mielőtt még ama stationar állapot beállana, mely bekövetkeznék, ha a (19) kúp egyedül léteznék, a (20) csonka kúpon is áthaladhat, miközben össze is nyomódik. E pillanatban a (27) szelep záródik és a fluidum a (26) burkoló edénybe folyik vagy azáltal, hogy a (28) szelepet megemeli vagy pedig azáltal, hogy a (21) kúpon is átfolyik. De a (2) kamrában uralkodó nyomás folyton csökken, a (20) csonka kúp torkolatánál rendelkezésre álló mozgásmennyiség tehát növekedni fog, és a (27) szelep mögött ritkítás áll elő. Ha a (21) kúp konvergenciája eléggé redukáltatik, egy bizonyos pillanattól kezdve az egész, a (20) csonka kúpból jövő fluidummennyiség átfolyik a (21) kúpon. A (28) szelep erre záródik és így tovább. A diffusor konvergens részének megszívása így lassanként történik, miközben a (2) kamrából jövő fluidumok a (27, 28, 29) szelepeken és végül a diffusor végét képező divergens kúpon folynak át. Ha valamely időpontban az egyik csonka kúp torkolatánál rendelkezésre álló mozgásmennyiség nagyon kicsiny volna arra, hogy a fluidum a következő csonka kúpon átcsapjon, azaz, ha a készülék helytelenül volna méretezve, a megfelelő szelep nem fog záródni; ezenesetben a következő kúp konvergenciáját kisebbíteni kell. A leírt ejektornak megszívása teljesen önműködően megy végbe. Kitűnt továbbá, hogy az ily ejektor, mely különben teljesen önmagától megszívódott és melynél a y nyomásviszony 20-nál nagyobb volt, nem tudott többé megszívni, mihelyt szelepeit megakasztottuk. Természetesen az 5. ábrában föltüntetett elrendezés csakis példaként tekintendő. A csonka kúpokat bármily alakú csatornákkal is helyettesíthetjük, föltéve, hogy keresztmetszetük fokozatosan csökken. Epúgy a konvergens diffusor fala mentén elrendezett /