42594. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyfázisú váltakozó áram átalakítására egyenárammá

egyik, a (B) keféket ugyancsak u-szögse­bességgel a másik irányban forgatja és vagy az egyik vagy a másik rész tenge­lyére van közvetlenül fölékelve, vagy mind­két résszel fogaskerékáttevés útján van összekötve. A 2. ábrán látható foganatosítási alak­nál az indukált rész az induktorban van elrendezve és a (q) kötés útján az (M) szinkrón motor tengelyével van összekötve, mely az indukált részt u-szögsebességgel forgatja. A kefék1 az indukált rész tengelyén for­gatható (m) karmantyúra vannak szerelve, melyet az egyenlő átmérőjű (R Rl Rll) fogaskerekek közvetítésével az indukált rész tengelye u-szögsebességgel forgat. Minthogy a kefék forognak, az áram le-* szedésére az (f fl) kefék és súrlódó gyűrűk vannak alkalmazva. A súrlódó gyűrűkön le­szedett egyenáram feszültsége egyrészt a két kefe között lévő szögtől, másrészt a kefék fölékelési szögétől függ. A később leírandó 4., 5. és 6. ábrán az a berendezés látható, melynek segélyével a kefék fölékelési szögét forgásuk közben fokozatosan változtatni lehet, hogy így az áram feszültségét is megváltoztassuk. Ez az elrendezés igén előnyös, ha az indító el­lenállások alkalmazását el akarjuk kerülni. Minthogy az induktor fix, táplálására igen nagy feszültségű áramot lehet hasz­nálni, mikor a súrlódó .gyűrűknél mégis tetszőleges kis feszültségű egyenáramot vehetünk le. Ha oly keféket alkalmazunk, melyek la­mellái a tengelyre merőlegesek, nehézség nélkül lehet a keféket forgathatóan elren­dezni, mert az ily kefék forgás közben sem hagyják el a kollektort. Mint az a 3. ábrán látható, a keféket fix módon, az induktort és indukált részt pedig forgathatóan is lehet elrendezni. Eme foganatosítási alaknál az (M) mótor az (E) induktort egy irányban u-sebességgel, az (I) indukált részt pedig ugyanebben az irányban, de kétakkora sebességgel for­gatja. Az induktor körül van elrendezve és a (Q) tengelykötés útján az (M) mótorral összekötve, a váltakozó áram az (F F) súr­lódó gyűrűkön jut az induktorba. Az indukált rész két (m ml) karmantyú segélyével forgathatóan van az induktor (p pl) tengelyére ágyazva lés az (R Rl, Rl Rl) fogaskerekek 2 u-szögsebességgel forgatják. A leszedett egyenáram feszültsége ennél az elrendezésnél és a két kefe által egy­mással bezárt szögtől és a kefe fölékelési szögétől függ. A kefék mozdulatlanok lé­vén, nehézség nélkül lehet a közöttük lévő szöget, illetve a fölékelési szöget meg-. változtatni, hogy így az egyenáram feszült­ségét módosítsuk. A csatolt rajzon a kefék egy (Sl Sl) szupportra yannak szerelve, a fölékelés szögét a (V) csavar segélyével lehet mó­dosítani, mely a keféket tartó (VI) fogas­kerékbe fogódzik. A kefék fixek, a kollek­tor hengeres. Végül lehet az indukált részt fix módon elrendezni, és az (E) induktort u-szögse­bességgel, a keféket pedig 2u-szögsebes­séggel ugyanabban az irányban forgatni. Ez a berendezés minden nehézség nélkül visszavezethető a két előző berendezésre. Az induktor maga kétsarkú, vagy adott! esetben, hogy a forgássebesség csökkent.; hető legyen, többsarkú, az indukált rész te­kercselése és a mozgó részek forgássebés­ségének viszonya ugyanaz fog lenni, mint kétsarkú gép esetében. Hogy a berendezés által szolgáltatott egyenáram feszültségét szabályozhassuk, lehet a két íkefe által képezett szöget, vagy azok fölékelési szögét megváltoztatni. Ha a kefék fix módon vannak elrendezve, ezek a műveletek nehézség nélkül végez­hetők, ha ellenebn a kefék mozgó kefék, az 5. és 6. ábrán látható berendezést alkal­mazzuk erre a célra. Ebben az esetben a kefék eltolódását az (m) karmantyún elmozduló csavarház idézi elő, mely céltól, a (p pl) tengely körül forgathatjó (m) karmantyú egy (i) csavar­menettel van ellátva, melyen a keféket tartó (S) szupporttal egy darabot képező (e) csavarház mozog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom