42584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tésztagolyók alakítására és egymással szemben eltolódó fölületek között történő gyúrására

Megjelent 19Q8. évi augusztus I1

6 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 42584. szám. x/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tésztagolyók alakítására és egymással szemben eltolódó fölületek között történő gyúrására. D" STEINBRECHER VILMOS ORVOS BERLINBEN. Pótszabidalom a 39711. sz. törzssza' adatomhoz. A bejelentés napja 1906 szeptember hó 13-ika. Törzsszabadalmam szerint a tésztagólyők megmunkálása és alakítása valamely alapzaton egymással szemben eltolódó két fölület között történik, melyek úgy az alapzattal, mint egymással tompaszöget képeznek. A tésztagolyókat tehát a berendezés két egymással majdnem átlósan szemben fekvő pontjukon fogja meg és a golyóra két pár, tompaszöget képező fölület hat annyiban, amennyiben a két egymással szemben ejtolódó fölület mindegyikeaz alapfölülettel egy-egy megmunkáló fölületpárt alkot. Találmányom tárgya a törzsszabadalomban védett berendezés egyszerűbb foganatosítási alakja, mely azon a megfigyelésen alapszik, hogy a tészta gyúrására és alakítására csak egy pár ily fölület is elégges, és a találmányom lényege az, hogy csakis egy, az alapzattal tompaszöget képező és ezen ferdén álljó vagy vezetett fölületet alkalmazunk. Az alapzaton nyugvó tésztagoiyót eme fölület mentén vezetjük, mikor azt az alapzat és ez a fölület munkálja meg1

. Ez az egyszerűsítés nemcsak a találmány tárgyát képező berendezés* szerkezetét egyszerűsíti lényegesein, hanem alkalmazhatóságát is fokozza. Ez a következőkből tűnik ki: Míg a törzsszabadalom szerint mindkét, az alapzaton eltolódó fölületet mozgatni kellett, addig itt csakis az egyiknek kell mozognia. Az a mód, mely szerint a tésztagolyót az alapzattal tompaszöget képező fölület mentén vezetjük, teljesen tetszőleges, tehát lehetséges 1. hogy az alapzatot és az evvel tompaszöget képező fölületet mozgatjuk, 2. hogy az alapzatot mozgatjuk, a fölületet ellenben nem, 3. hogy a fölületet mozgatjuk, az alapzatot ellenben nem. Minthogy továbbá úgy az alapzatot, mint a fölületet a legkülönbözőbb módon lehet mozgatni, pl. egyenes, ferde, kör-, csavarvagy más tetszőleges vonalban, világos, hogy a találmány tárgyát képező berendezést a lehető legkülönbözőbb módon lehet szerkeszteni. A csatolt rajz 2—6. ábráján eme berendezés néhány foganatosítási alakja látható, de megjegyezzük, hogy eme foganatosítási alakok célja csakis a találmány lényegének megvilágítása és hogy ezek sokféleképen módosíthatók. A 2. és 3. ábra szerint az (a b c d) fö-