42577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzólámpák izzótesteinek előállítására

Megjelent 19Q8. évi augusztus I1

6 12-én. MAGY. \ SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 42577. szám. VIJ'h. OSZTÁLY. Eljárás elektromos izzólámpák izzótesteinek előállítására. DEUTSCHE GASGLÜHLICHT AKTIENGESELLSCHAFT (AUERGESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1905 szeptember hó 12-ike. A rendkívül nehezen olvadó, nem nemes fémeket képező molybdant, wolframot, vanadiumot, tantaliumot stb. ismételten ajánlották már elektromos izzólámpák izzószálai készítésére, mi eme fémek nagy hőállósága miatt egészen természetes. Ily fémekből rendkívül nehezen lehet csak oly izzószálakat is előállítani, melyek valamely joggal mondhatók szénnel nem fertőzöttnek. Ha.a széntartalmú anyagok alkalmazását elkerüljük és pl. a fémeket kötőanyag használata nélkül sajtoljuk formába, nem lehet elég kis keresztmetszetű és elég hosszú izzószálakat előállítani. Hogy a poralakú fémből drótszerű képleteket kapjunk, melyekét azután izzótestté dolgozhatunk föl, a fémporhoz okvetlenül orgános kötőanyagot kell keverni és így SZÍVÓS pépet előállítani, az erre a célra használható orgános anyagokból azonban mindig szén válik ki, ha azokat oxigén kizárása mellett izzítjuk. Ezt a szenet eddig nem sikerült eltávolítani és ha már most az izzótestet a teljes elkészítése céljából légüres térben vagy iners gázkörben fehérizzásig fölhevítjük, karbidok képződnek és vagy ezek alkotják az izzótest anyagát, vagy pedig oly mértékben fertőzik azt, hogy az izzótest értéke nagy mértékben csökken. Találmányunk szerint széntartalmú anyagból indulhatunk ki és ebből a szén teljes eltávolítása mellett fémes izzótesteket állíthatunk elő. Az alkalmazott eljárás szerint a finom porrá tört fémből cukor- vagy gummioldat, vagy más bevált szívós folyadék segélyével pépet készítünk, melyhez előnyösen kormot is keverhetünk. A pépből oly módon, hogy azt szájnyílásokon átsajtoljuk, fonalakat készítünk, ezeket megszárítjuk és levegő kizárása mellett először mérsékelt hőmérsékletnél izzítjuk, mikor a kötőanyag száraz desztillációjánál hátramaradó szén a szálakat képező finom részecskéket szorosan összeragasztja egymással. Ezt az ismert, közbeeső terméket most már — és ez képezi találmányunk tárgyát — elektromos áram útján fehérizzásig felhevítjük, még pedig oly gázkörben, melyre jellemfő, hogy igen sok redukálóanyagot, elsősorban hydrogént és aránytalanul kevesebb oxydáló gázt, elsősorban vízgőzt tartalmaz. Ha arról gondoskodunk, hogy a hydrogén 10—20-szor akkora vagy még ennél is nagyobb mennyiségben legyen