42563. lajstromszámú szabadalom • Ablakzár

szárny zárását a belső szárnyra szerelt ablakzár végzi; a zár szerkezete ugyanaz marad, ha a belső és külső szárny zárására külön ablakzárak szolgálnak, ily esetben eltérés csupáncsak a zárónyelvek alakjában van. Ily közös zárral zárható kettős ablakokon az (a) ablaktokba a (d) belső ablakszárny egy (b) csap körül forgathatóan van ágyazva, a (c) külső ablakszárny pedig a (cl) csap segélyével ugyancsak forgathatóan van a belső (d) ablakszárnyra szerelve és keretével a belső ablakszárny keretére szorosan ráfekszik úgy, hogy a két ablak zárására a belső ablakszárnyra szerelt egyetlen ablakzár elégséges, amenynyiben a belső ablakszárny záró helyzeténél a külső ablakszárnyat is az ablaktokhoz szorítja. A (d) belső ablakszárny keretébe van az ablakzár fölszerelve, mely lényegében egy, a zárószerkezet alakjának megfelelően alakított (e) toktól és ennek nyílását elzáró (f) födő lemezből áll. A tokot az ablakszárny belső oldala felől eresztjük be az ablakkeretbe és a (g) ütköző léc (3. ábra) segélyével rögzítjük abban, mely a tok befogadására szolgáló nyílást elzárja. Az ablakkeret oldalfölületén csak kis kivágást kell létesíteni, melyben a toknak a középső záró nyelvet vezető (e) nyújtványa foglal helyet. A tokba van a záró nyelvek szerelésére szolgáló és az ablakkeret megfelelő (hornyába sülyesztett (k) tengely (4. ábra) agyazva, továbbá egy eme (k) tengelyre merőleges csap körül forgatható (i) exoenterkorong, melynek (h) exoentercsapjához a tok egy furatába fogódzó és egyúttal az (1) csavarrúgó vezetésére is szolgáló (m) működtető rúd van ágyazva. Eme működtető rúd a középső (n) záró nyelv furatán megy át, fejével az excenterkorong excenter csap ja mellett a korongon kiképezett mélyedésbe fekszik (lásd a 8. ábrát), mely mélyedés akként van alakítva, hogy a korong egy félfordulatát tegye lehetővé. Az exoenterkorong félfordulata olyan, hogy a (h) excentercsap két végállása a (k) tengelyre merőleges egyenesbe essék, az (m) működtető rudat a tokban vezető furat pedig a (k) tengely középvonalának síkjába esik úgy, hogy az (m) működtető rúd két végállásában a (k) tengely középvonalához szimmetrikus helyzetet foglal el. Ha már most az (i) excenterkorongot az (o) tövisére húzott fogantyú segélyével forgatjuk, az exoenterkorong elfordul, az (m) működtető rúd a középállása felé közeledik és az (1) rúgó megfeszül. Mikor az (m) működtetőrúd a középállásán áthaladt, az (1) rúgó az (m) működtető rudat a másik végállása felé hajtja és ezt ennek elfoglalására kényszeríti. Bárhogy forgassuk is az (o) tövist, az (1) rúgó és az (m) működtető rúd minden esetben azonos módon működik, ezért a rúd leírt elrendezése következtében egyetbn rúd elégséges. A működtető rúd eme mozr gásánál a középső (n) zárónyelvet és ennek közvetítésével a (k) tengelyt és az a (k) tengely két végére ékelt (p) zárónyelveket is elforgatja, és ezeket a. nyitó, ill. záró ál'ásukba állítja. Mint az a csatolt rajzokból is kitűnik, az (n) és (p) zárónyelvek oly helyzetet foglalnak el, hogy szabad végeik már akkor érjék az ablaktokra szerelt záróbádogok kivágásainak éleit, mikor az. ablakszárny még nincs teljesen becsukva. Ha már most a zárt működtetjük, a zárnyelvek elfordulnak és ezenközben a záróbádog kivágásainak élein akként csúsznak el, hogy mozr gásuk kezdietén az ablakszárnyat becsukják és csakis akkor jutnak a záró helyzetbe, mikor az ablakszárnyat teljesen behúzták a csukott állásába. Viszont a nyitásnál a zárónyelvek nyitó mozgásának végén az ablakszárnyakat az ablakkeretből a félig nyitott állásba szorítják. A zárónyelvek elmozdulását az (n) zárónyelven és a zár tokján kiképezett ütköző fölületek határolják, ugyanerre a célra szolgál az (i) exoenterkorongon kiképezett és az (m) működtető rúd ágyazására szolgáló üreg is, melynek körvonalai akként vannak megszabva, hogy az (m) rúd elmozdulását a rúd két végállásában határolják. (1. a 4. ábrán).