42562. lajstromszámú szabadalom • Cefréző berendezés
most leírttól csakis annyiban tér el, hogy centrifugál szivattyú helyett egy (B) tokos szivattyú .(forgószivattyú) van alkal- | mazva, a (G) vízpalástot a (H) hűtőkígyó helyettesíti és hogy a (C) cső megszakítva nincs. Természetes, hogy a leírt víz hűtőberendezés helyett más berendezés is alkalmazható, vagy hogy azt elég nagy véntilátor alkalmazása esetében teljesen el is hagyhatjuk. A mondottak után a berendezés működési módja részletesebb ismertetésre nem szorul, csak azt jegyezzük meg, hogy a folyadék erélyes áramlása következtében hőmérséklete a tartály minden pontján teljesen azonos fog lenni, mi az elcukrosítás szempontjából igen fontos. További előnye a berendezésnek az, hogy a gőzölést — ha az akár a nyers anyag meg nem felelő minősége, akár a rossz gőzelosztás következtében nem sikerült — magában a cefréző berendezésben ismételhetjük. Ebből a célbél a tartályba ennek oldalfalán alkalmazott (d) csapon gőzt vezetünk be és ily mjódon a tartály tartalmát egyenletesen 60—70°-ra fölhevítjük. Ekkor a hő hatása alatt az elcukrosítás igen kedvezően megy végbe, amennyiben a szivattyú által áramlásnak indított folyadékbna lévő darabos részeket a (D) szállítócsiga fölaprítja, tehát a keményítő a malátában lévő amylase (keményítőre ható diastase) részére hozzáférhetőbbé válik, mi nek következtében a keményítő föltárása és elcukrosítása igen kedvező módon megy végbe. Igen természetes, hogy ha eme most jelzett módon járunk el, a malátát is több részletben kell a eefrésítendő anyaghoz hozzáadni, míg rendes viszonyok között a gőzölt anyaghoz egyszerre keverhetjük hozzá az egész malátamennyiséget. Nagy előnye a föntebb leírt berendezésnek az, hogy a gőzölést kis nyomásnál végezhetjük, tehát meggátolhatjuk a nyersanyagoknak a nagy nyomás alatt történő gőzölés következtében föllépő bomlását, mely egyrészt az erjeszthető anyagok mennyiségét és ennek megfelelően a szesz termelési hányadát, másrészt pedig a feliérjék mennyiségét, tehát a hátramaradt moslék tápláló értékét kisebbíti. A berendezésnél a tartályban semmiféle mozgó alkotó rész alkalmazva nincs, ezért a berendezés erőszükséglete is j; óval kisebb, piint a mechanikus keyerőszerkezetekkel fölszerelt berendezéseké, ezenkívül a tartály belseje minden részében jól hozzáférhető és alaposan megtisztítható, végül a tartály kiürítésére sem szükséges külön szivattyú, mert a cefre keringését előidéző szivattyút erre a célra lehet fölhasználni, ha a nyomóvezetékét nem a megfelelő szelepek átállításával nem a tartállyal, hanem az elvezető csővel kapcsoljuk össze. Végül még megjegyezzük, hogy az ismert cefréző berendezéseket igen egyszerű módon lehet a találmány szerint átalakítani, ha azok k'everőszerkezetét leszereljük és helyébe a szállítócsigával ellátott emelkedő csövet és a ventilátort szereljük, a tartály alatt pedig a centrifugál vagy tokos szivattyút rendezzük el, továbbá hogy a leírt berendezést más kémiai iparban is alkalmazhatjuk, [hol jó és egyenletes keverés iés hűtés szükséges, pl. cukor-, keményítő- és papírgyártásnál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Cefrézőberendezés, mely egy tetszőleges alakú, esetleg vízhűtéses hűtőberendezéssel fölszerelt tartályból áll, azáltal jellemezve, hogy a tartály fenekének megfelelően elrendezett nyílásaihoz egy centrifugál- vagy tokos- (forgó-) szivattyú szívó és nyomó vezetéke csatlakozik, hogy a tartályban lévő cefre keverőszerkezet alkalmazásának mellőzésével állandó keringésnek legyen indítható. 2. Az 1. alatt védett cefréző berendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szivattyúnak a kád közepén betorkolló nyomó vezetékéhez a kádban fölemelkedő, ép palástú, vagy injektor hatású nyílásokkal ellátott cső csatlakozik, mely cső belsejében egy szállító csiga van elrendezve, oly célból, hogy a szivattyú által szállított
