42547. lajstromszámú szabadalom • Távíró és távbeszélő berendezéssel kombinált harangjelző berendezés

T T» •V • WW Y IIM > • ben a (23) rúd a betolt helyzetnél belső végével a (26) hajtó kerék (3. ábra) (27) csapjának pályájában fekszik. A (23) rúddal egyidejűleg befelé tolt (22) rúd a (28) csapot hordja, mely a (29) kontaktusrúgóra hat és ezt a (30) kontak­tusrúgótól elmozgatván, a (31) kontaktus­rúgióval hozza érintkezésbe, miáltal (19) induktor a vonalveietékbe kapcsoltatik be. Hogy a (29) és (31) kontaktusrugóknak egymással való érintkezése a hajtó mű egész működése alatt föntartassék, a (32) csap körül forgatható (33) emeltyű van elrendezve, mely a (34) rúgó segélyével lefelé húzatván, (35) toldatával a (22) rúd­hoz szorul. Ez utóbbin egy rovátka van el­rendezve, melybe a (35) toldat a (22) rúd befelé tolásánál becsappan, minek követ­keztében a (22) rúd mindaddig megtarta­tik belső, a (29 31) rúgókat érintkezés­ben tárté helyzetében, míg a fordulatát befejező (26) hajtó keréknek (36) csapja a (33) emeltyűt meg nem emeli, amikor is a (22) toló rúd, rugójának hatása alatt, nyugalmi helyzetébe tér vissza és a (29), kontaktusrúgó a (31) rúgót elhagyva, a (30) kontaktusrúgóVal jön érintkezésbe. Az induktor ekkor a vonalvezetékből ismét ki van kapcsolva és helyette a (13) elek­tromágnes van a vonalvezetékkel össze­kötve. Hogy a nyugalmi helyzet helyreállítása céljából a (15) fegyverzet is teljes bizton­sággal a (13) elektromágneshez mozgat­tassék vissza, a (15) fegyverzetnek (38) toldata a (39) bütyök pályájában fekszik, mely bütyök a (26) kerék tengelyén lávén elrendezve, a (15) fegyverzetet a (26)-ke­rék fordulatának befejezése után mecha­nikailag mozgatja vissza a (13) elektro­mágneshez,, mely utóbbi polarizációs mág­nessége folytán a (15) fegyverzetet fogva tartja. A hajtó műnek a (12) villa (2. ábra) segélyével való rögzítését ismert módon a (40) bütyök eszközli. Megjegyzendő, hogy a (13) mágnes he­lyett magát a fegyverzetet vagy pedig mindkettőt (mágnest és fegyverzetet) le­het polarizálni. 3 — Hogy a harangjelző készülék indukto­rát egy távolabb fekvő pontból, pl. az ál­lomás kezelési helyiségéből lehessen mű­ködésbe hozni és az általa indukált ára­mot tetszőleges célból, pl. harangjelzések adása céljából, megfelelően csoportosított impulzusokban a vonalvezetékbe küldeni, mindegyik állomáson a következő szerke­zetű automata van elrendezve. Egy megfelelő szekrényben elrendezett óraműnek (41) fogaskerekével (7. ábra) a (42) fogaskerék kapcsolódik, melynek ten­gelyén a föltüntetett példáiban az indulási jel megadására alkalmas (43) jelző korong van forgathatóan ágyazva. Ezen korongon ismert mlódon hat (44) pecek van elren­dezve, melyek a korongnak az óramutató járásával ellenkező irányban való forgásá­nál a (45) kilincsre hatnak, mely minden (44) pecek behatása folytán a szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetbe jutva, a (46) kontaktusrugókat egymással érintkezésbe hozza, miáltal a harangjelző készülék in­duktorával létesített áram az indulási jel­nek megfelelő impulzuscsoportosításban a vonalvezetékbe bocsáttatik. Az 'említett óramű fölhúzásánál a (42) kerékkel, együtt a háromkarú (47) emeltyű is az jóramutató irányában forog úgy, hogy a (48) emeltyűkar a (49) rúdnak (50) tol­datátjói távolodik és a (49) rúd az (51) rúgó segélyével jobbra tolatik, amikor is a (49) rúd az (52) rugók kontaktusát meg­szakítja, az (53) rugókét ellenben zárja. Az (53) rugók érintkezése folytán a ha­rangjelző készülék induktora ugyanoly mó­don, mint a 3. ábra nyomán már leírt (29 31) rugók segélyével, a vonalvezetékbe kapcsoltatik be. Az óramű fölhúzó forgattyújának és ez­zel együtt a (47) emeltyűnek 360°-kalvaló elforgásánál a (47) emeltyűnek (54) karja az (55) csap körül forgatható, rúgós (56) rekesztőt a 8. ábrában föltüntetett mó­don jobbra lendíti, amikor is egyrészt ezen rekesztőnek (57) foga a (43) jelző ko­rong kerületének (58) bevágásából kieme­lődik, másrészt a rekesztőnek (59) toldata

Next

/
Oldalképek
Tartalom