42431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a nap melegének hasznosítására

anyag előnyösön fekete színű, avégből, hogy a napsugarak melegét gyorsan fölvehess®, továbbá félplasztikus, plasztikus vagy folyós vagy meleg által, főleg pedig a napsugarak melege által ilyen állapotba hozható úgy, hogy fölülete mindig sima marad. és tömegének kiterjedése vagy összehúzódása, amelyeknek a változó hőmérsékletek alatt ki van tévie, sem repedéseket, sem egyéb hézagokat nem idézhet elő az elnyelőtelep ágyazatában. A masszának ilyen térfogat változásai csak annak szintjét emeli vagy sülyeszti és a massza sohasem törekszik az (1) kerítésfaltól vagy a (2) cövekektől vagy a (3) válaszfalaktól visszahúzódni. Ha az (elnyelőelrendezés ágyazata számára ilyen anyagot használunk, akkor az minden körülmények között teljesen folyadékáthatlan marad és a melegelnyelő folyadéknak minden eltávozása sikeresen meg van gátolva. A (2) cövekek fölső végeire a fából vagy más anyagbjól való (6) gerendák vagy tartók vannak erősítve, melyek az üvegből vagy a napsugarakat könnyen áteresztő más anyagból készült fölső és alsó (7) és (9) födeleket hordják. Erre a célra célszerűen üveget használunk és a leirás további folyamán mindig erről az anyagról lesz szó, anélkül azonban, hogy föltaláló magát kizárólag az tüveg használatára korlátozni akiarná. Ezen (7) és (9) falak vagy lemezek képezik az elnyelőtelep födelét és céljuk megakadályozni, hogy a normális hőmérsékletű külső levegő az elnyelőtelepben lévő, melegelnyelő folyadékkal érintkezésbe jusson. Ezien folyadék fölülete és az alsó (9) üvegfal között szigetelő levegőréteg van jelen, míg egy másik szigetelő levegőréteg a fölső és alsó üvegtető között foglaltatik. Némely esetben elegendő egy egyszerű üveglap az elnyelőtelep befödésére, két üvegfödél alkalmazása azonban a jobb szigetelés folytán, előnyösebb. Az így összeállított elnyelőtelep egyik oldala vagy egyik vége (10) csővel van ellátva a víznek vagy más alkalmazni kívánt melegelnyelő folyadéknak hozzávezetésére. Az elnyelőtelep másik oldala vagy vége (11) kifolyási csővel van ellátva, mely a j(13) gyűjtőtartály fölső részével áll összeköttetésben; ezen gyűjtő tartály az elnyelőtellep nívója alatt van elrendezve és a telep végén lévő (14) aknában van elhelyezve. A tartály és az akna között fölül, alul és oldalt szigetelő levegőréteg van, vagy pedig ezen tér a meleget nem vezető vagy rosszul vezető anyaggal tölthető ki. Az akna födele előnyösen levehetően van készítve. A folyadék, mely a telepbe az egyik oldalon belép, aránylag sekély áramban elfolyik az elnyelőtelep ágyazata, illetve feneke fölött és ezen idő alatt a napsugarak direkt hatásának van kitéve. «Direkt» hatásának azért, mert a folyadék és a napsugarak között sem csövek, sem más átlátszatlan válaszfalak nincsenek. Miután a napsugarak a folyadékon keresztül haladtak és melegük egy részét annak átadták, a melegelnyelő feneket érik, mely további meleget vesz föl és azt vezetés folytán a folyadéknak átadja. A meleg elnyeletése a folyadék által direkt és indirekt történik és a folyadék a normális külső hőmérsékletű keringő levegővel való érintkezéstől meg van védve, oly célbiól, hogy az ©Ínyeit melegnek kisugárzás, vezetés vagy elvonás útján fölléphető, számba vehető vesztesége elháríttassék. Előnyös továbbá a melegelnyelő folyadékot olajnak vagy más olyan folyadéknak nem folyó rétegével ellátni, melynek kisebb a fajsúlya, amint az pl. (15)-nél jelezve van. Ez a folyadékréteg előnyösen olyan természetű, hogy a napsugarak könynyen áthatolhatnak rajta, avégből, hogy azok az alatta áramló folyadékra hatást gyakorolhassanak. Ezen födőréteg támogatja az elnyelőtelep üvegfödelét a melegelnyelő folyadék melegveszteségének megakadályozásában és a gyakorlatban kitűnt, hogy a melegelnyelő folyadék sokkal magasabb hőmérsékletre melegíthető, mint amilyennel a napsugarak bírnak, illetve mint amilyet