42383. lajstromszámú szabadalom • Vízen és levegőben mozgó jármű

— 12 — bíteni, e végből a nevezett távolságot növelnünk kell. Ebből könnyen belátható, hogy kisebb sebesség mellett végezhetünk repülési gyakorlatokat az (1) távolság kisebbítésénél ahelyett, hogy a készülék sebességét növelni kellene azon célból, hogy víz által való alátámasztás mértékét csökkentsük. A (p) komponens állandósága abban az esetben is hasznos, ha a készülék repülőgép gyanánt használtatik, mivel segélyével lehetővé válik a sebességváltoztatás, a nélkül, hogy a készülék magasságát módosítani kellene, míg viszont az utóbbit az (1) távolságnak megváltoztatása révén igen könnyű módosítani. Ehhez azonban természetesen az is szükséges, hogy a motor elegendő széles határok között különböző sebességgel legyen járatható, hogy így az (s tényező a szükségnek megfelelően nagyobbítható vagy kisebbíthető legyen. 11. A 8. pontban megemlítettük azon tetemes nehézségeket, melyek az aeroplanrendszerű repülőgépek kiegyensúlyozásánál jelentkeznek és ehhez hozzátettük, hogy ezen nehézségeket eddigelé a vezető részéről végzett hosszú és nehéz gyakorlatok segélyével igyekeztek legyőzni és hogy ezen gyakorlatok vizén repülő készülékek alkalmazásával sokkal könnyebbé tehetők. Az egyensúlyi helyzetet mind hosszanti, mind keresztirányban fönn kell tartani. A hosszanti irányban való egyensúlyt, melyet eddigelé a legnehezebb volt föntartani, biztosítja a rácsozatnak nagy stabilitása úgy, hogy csakis a keresztirányú egyensúlyozásáról kell gondoskodni, hogy az egész egyensúlyi helyzet egészen automatikusan tartassék fenn. E cél elérésére elegendő, hogy a készülékre ható főerők irányát egyetlen pontban, pl. a (P, Q) rácsozat csuklójánál egyesítjük mimellett a készüléknek a rácsozat alatt van elrendezett és ez utóbbira függesztett részének hosszlengései, kevés hatással vannak az általános egyensúlyi állapotra, annál inkább, mivel a nevezett lengések a vízszintes kormánylapátok segélyével fékezhetők. Ezen lengések a vonóerő irányával szemben csekély eltéréseket iá vonnak maguk után, melyeknek azonban a gyakorlatban semmi fontosabb következményük nincs. De meg van a lehetőség arra, hogy a szélkerekek tengelyét a rácsozattal s szükség esetén az utóbbival együtt a motort is, a megfelelő irány felé forgathassuk. A keresztirányú egyensúlyi helyzet föntartása céljából olyan érzékeny készüléket rendezhetünk el, mely a vízszintes helyzetet teljes biztonsággal jelzi. Ilyen jelzőkészülék gyanánt giroszkópot is alkalmazhatunk és elegendő, ha a kormányzó közegek működtetésére szükséges erőt a motor, a giroskop által működésbe hozott, megfelelő relais közvetítésével szolgáltatja. A kormányzásra szolgáló közegeknél kívánatos, hogy a madarak vétessenek mintákul, hogy szükség esetén, mint ezt a Wrigth fivérek tették, a föntartásra szolgáló fölületnek elhajlításához folyamodhassunk, általában pedig olyan berendezéshez, melynek segélyével a jobboldali és baloldali támaszkodó fölületeknek különböző értéket adhassunk. 12. A 23. és 24. ábrák vázlatos rajzban és oldal, ill. elölnézetben egy nagyobb (10—15 tonnás) fél repülőgépet mutatnak. E készüléket, mely nincs röpülésre rendeltetve, két légi rácsozat tartja, anélkül, hogy bajtól kellene tartanunk, mivel a két rácsozatnak (p) komponensét változtatni lehet. (T) a hydraulikus kormány, melynek rúdja Cardan-csuklóhoz csatlakozik, míg lapátja kicsiny támaszlamellákkal van fölszerelve, mely utóbbiak a kormánynak a sebességhez viszonyított közepes bemerülését biztosítják. A készüléknek előrehajtását négy légikerék eszközli, melyek egyenként 5 m. átmérővel bírnak. A légi propellerek az ábrák szerint kettesével a levegőben úszó rácsok előtt vannak elrendezve, azon célból, hogy az utóbbiakra nézve részben a légi kerekek által előidézett légáramlat is hasznosíttassék és így a (p) és (s) értéke a (V)-nek viszonylagos növelése nélkül gyarapíttassék. Ha ezen készülék a 7. pont alatt ismertetett indító és föntartó lamellákkal szerel-