42383. lajstromszámú szabadalom • Vízen és levegőben mozgó jármű

Megjelent 1908. évi juliiis hó 16-án. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal. SZABADALMI LEIRAS 42888. szám. V/h. OSZTÁLY. Vizén és levegőben mozgó jármű. forlanini enrico mérnök milanóban. A bejelentés napja 1906 julius hó 28-ika. Jelen találmány tárgya olyan készülékre vonatkozik, mely három egymástól különböző módon járhat, nevezetesen: a) vízen, mint a közönséges hajók; b) a víz színétől kissé fölemelkedve csekély magasságra a víztükör fölött. Ez esetben a készüléket azon dinamikai reakció tartja a levegőben, melyet haladásközben a víz és a levegő a készülékhez a víz fölött megfelelő módon kapcsolt és az említett két közegben úszó lapátokra vagy lamellákra gyakorol. c) A levegőben egészen nagy magasságokig, azonban mindenkor a víz fölhajtó ereje által is támogatva. 1. Önmagától értetődik, hogy a járművet úgy is szerkeszthetjük, hogy csakis az először említett két haladási módra való tekintettel a levegőben való fentartására szolgáló fölületekkel is fölszerelhető. Midőn ezen jármű nem úszik, a víz, illetőleg egyidejűleg a víz és a levegő által tartatik fönn, tökéletesen úgy, amint az a madaraknál, vagy pedig a mesterséges légi járműveknél történik. Azonban a jelen esetben a légi utazásnak, nevezetesen pedig a tulajdonképeni léghajózásnak a vízi hajózással való kombinációjáról van szó és a repüléshez hozzájárul a víznek fölhajtó ereje is, melyet a b) benne úszó lapátokra vagy lamellákra gyakorol. 2. Az a gondolat, hogy valamely jármú a víz fölött ennek dinamikai reakciója által tartassék fönn, meglehetősen régi és már eddig is több szabadalomhoz szolgáltatta az anyagot, azonban ezen eszmék csaknem kivétel nélkül a lapos köveknek oly módon való elhajítását vették alapul, mely szerint azok a vízfölszín fölött csúsznak, anélkül, hogy magát a tulajdonképeni hidraulikus repülést megvalósították volna. 3. Képzeljünk egy sík, vagy gyengén hajlított (M, N) lemezt, mely a vízbe merítve, egyenes vonalú vízszintes irányban mozog és a haladásnak vízszintes síkjával bizonyos csekély fokú szöget képez (1. ábra). Ezen lemezre a víz részéről bizonyos (r) reakciója hat, melyet a támadási pontban két komponensre, nevezetesen az (s) vízszintes és a (p) vertikális komponensekre képzelhetünk szétbontva. Tegyük föl most már, hogy az említett (M, N) lemez két vagy több (G) rúd segélyével van a víz fölszíne fölött a repülőkészülékkel összekötve, ez esetben ad (M, N) lemezt az egész készülék (P) összsúlyának bizonyos (p) része fogja terhelni, a készülék egyszersmind a (G) rudak közvetítésével bizonyos (s) tolóerőt gyakorol a