42368. lajstromszámú szabadalom • Golyókalitka golyós csapágyakon

•V Megjelent lí»08. évi julius hó 16-áii. MAGY szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 42368. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Golyókalitka golyóscsapágyakhoz. deutsche waffen- und munitionsfabriken cég berlinben. A bejelentés napja 1907 janaáx hó 5-ike. Találmányunk célja .olyan, lényegében még nem osztott (egy darabból álló) merev golyókalitka előállítása, melynél a golyók karélyok és hasonló* tagok lehajlításával zárt zsebekben vannak rögzítve', még pedig oly módon, hogy a forgás irányában lehetőleg szabad játékuk legyen, a forgástengelyükben vagy ezek közelében pedig szorosan be legyenek fogva. Ez a merev kalitka lényegében véve egy bronzból, sárga rézből vagy más hasonló fémből készült öntvénydarab, melyen a később lehajlítandó, a zsebek egyik oldalfalát képező karélyok legelőnyösebben öntés útján vagy más módon, mereven vannak fölerősítve. Az ily módon szerkesztett golyókalitkának az az előnye, hogy rendkívül egyszerű és tartós, főleg azért, mert egyetlen, • merev részből áll, tehát nem több, megfelelő összekötő tagok által kapcsolt részből (félből stb.) úgy, hogy a golyókalitka önkényes szétesése és a csapágynak ezáltal előidézett elpusztulása teljesen ki van zárva. A golyókat a . lehajlított karélyok a zsebekben rendkívül biztosan rögzítik. Ez a golyókalitka a csatolt rajzon példaképen több foganatosítási alakban látható. így az 1—4. ábrán látható foganatosítási alaknál az egyetlen darabot képező, öntés vagy sajtolás útján előállított (a) testnek oldalt a testtel egy darabot képező, öntés vagy sajtolás útján előállított (b) karélyai vannak, nevezetesen a golyók ágyazására szolgáló (al) kiöblösödések két oldalán egy-egy ily (b) karély van alkalmazva. Mikor a golyókat (a Jriöblösödés falaival együtt az üreget vagy zsebet alkotó) (b) karélyok közé betoltuk, a karélyokat befelé hajlítjuk és így a 3. és 4. ábrán látható kész kalitkát létesítjük. Ekkor a kalitka egyetlen, meg nem osztott részt alkot és a golyók egy-egy oly üregben vannak rögzítve, melynek egyik falát az (al) kiöblösödés, másik falát pedig a (b) karélyok képezik. Célszerű, ha ekkor a golyókat oly lmodon rögzítjük, hogy azok csupán csak forgástengelyüknél vagy ennek közelében legyenek rögzítve, míg a forgás irányában előre és hátra lehetőleg szabadon mozoghassanak. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítáási alaknál, mely főleg kisebb méretű kalitr kák esetében használható, egyszerűség okáért egyetlen karély van alkalmazva, mely a kiöblösödésítéstől oldalt van el-