42363. lajstromszámú szabadalom • Radiális szita

Megjelent 1908. évi julius hó ltf-áu. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI ÜSk HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 42368. szám x/i. OSZTÁLY. Radiális szita. hamma antal malomtulajdonos és -épltó perlaszban és wingler ferencz gépgyáros nagybecskereken. A bejelentés napja 1907 Április hó 2-ika. Radiális sziták, melyeknél a szitálandó anyagot egy forgó szárnyszerkezet veti az ezt körülvevő szitaköpeny felületéhez, mely szitaköpeny a körtől eltérő harántmetszettel bír, már ismeretesek. Ennek a harántmetszeti alaknak az a célja, hogy az a szárnyszerkezet kerülete és a szitaköpeny között lévő teret a sugárirányú hajító hatás elérése végett bizonyos helyeken növelje. Ezen radiális szitáknak a kétségen kívül sokoldalú előnyeik mellett azonban az a hátrányuk van, hogy egyrészt a körtül eltérő harántmetszetű szitaköpeny (készítése nehézségekbe ütközik, másrészt a szitahatás szabályozása lehetetlen úgy, hogy ily radiális szitákat nem lehet mindig a változó viszonyoknak megfelelőkké tenni. A jelen találmány tárgya már most oly radiális szita, melynél ezen hátrányok elesnek, melynél tehát az említett hajító hatás körharántmetsaetű szitaköpeny alkalmazásánál is bekövetkezik és melynél a szitahatást a megkívánt határok között szabályozni lehet. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy a szitaköpeny és szárnyszerkezet között lévő térnek a hajítás helyén szükséges megnövelését főleg a szárnyszerkezetnek központon kívüli elrendezése által biztosítjuk és a szitát tartó köpenyrészt elmozgathatóan rendezzük el, hogy a hajító pálya hosszát és vele a szitáló hatást is módosíthassuk. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgyát képező radiális szita két foganatosítási alakjában egy elő- és utószitával van föltüntetve. Az 1. ábra a szita harántmetszete; a 2. ábra hosszmetszete; a 3. ábra egy módosított foganatosítási alaknak harántmetszete. Az (1) szekrény (1. ábra) ismert módon van a két (2) és (3) kamrára osztva, melyek közül az első az előszitát, a második pedig az utószitát tartalmazza. Ügy az elő-, mint az utószitánál is, a (4) szitaköpeny körharántmetszettel bír, mely köpenyben az (5) szárnyszerkezet központon kívül van elhelyezve úgy, hogy a szárnyszerkezet kerülete és a szitaköpeny közötti tér az utóbbinak fölső része felé fokozatosan növekedik. Hogy a szitáló hatás szabályozható legyen, a (10) szitaszövet fölvételére szolgáló és keretként foganatosított (6) köpenyrész különálló rész gyanánt van kiké-