42353. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűs tekercsű állós armatura dynamo elektromos gépek számára

Megjelent 19Q8. évi julius hó 16-án. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal. SZABADALMI LEIRAS 42858. szám. VII/k. OSZTÁLY. Gyűrűs tekercsű álló armatúra dynamoelektromos gépek számára. westinghouse electric company limited cég londonban. A bejelentés napja 1907 március hó 13-ika. A jelen találmány tárgya gyűrűs tekercsű álló armatúra, mely különösen oly dinamóelektromos gépek számára igen előnyös, melyek viszonylag nagy sebességgel működnek és melyeknél csekély számú, pl. két, négy vagy hat pólus van elrendezve; alkalmazható azonban ezen armatúra nyolc, 111. több pólusú gépeknél is. Gőzturbinákkal vagy más, nagy sebességgel jár;ó gépekkel hajtott váltakozó áramú generátorokat rendesen kevés számú, két vagy négy pólussal bíró, belső forgó térmágnessel és álló armatúrával szokás ellátni, mely utóbbinak menetei megfelelő hornyokban dobtekercselés szerint a vasmagnak belső héngerfölületéhez közel rendeztetnek el. A csekély pólusszám miatt a tekercsek végeit összekötő részek hoszszúak, mivel az egyszerű menethez tartozó két horony rendesen messze van egymástól elhelyezve és pl. kétpólusú gépnél majdnem egymással szemben fekszik. Ha ily gép tekercselése teljesen készen van, a tekercseknek legtöbb meneteinél a hornyon kívüli részek szükségképen elfödetnek a többiek által, úgy, hogy az isoláció megsérülésekor vagy más hibák esetében csak igen nehezen és hosszadalmasan lehet egy belső menetet megjavítani. Ezenkívül a végeket össszekötő részeknek jelentékeny hossza és súlya, továbbá azon körülmény folytán, hogy a tekercsek rövidrezáráskor vagy külső rövidrezáráskor, ill. más .oknál fogva erős elektromágneses vonzás következtében eltorzulni iparkodnak, a tekercsek ezen részei számára megfelelő tartók válnak szükségessé. Ép így nehézséggel jár a dobtekercsű álló armatúráknál az összekötő részeknek ventilációja is, mivel ezeket, tekintettel az általuk különben elfoglalt nagy térnek kisebbítésére, lehetőleg össze kell szorítani. A jelen találmány szerint már most a lemezekből alkotott armaturamagot tartó állványkeretet jóval nagyobb átmérőjűre készítjük, mint a magot és a kettő között sűrű közökben távolságtartó, célszerűen diamagnetikus anyagból készült tartókat rendezünk el. Ezen távolságtartók a magrésznek külső hengerfölületén egymástól egyenlő távolságokban sugárirányú síkokban vannak elrendezve és keresztbordákkal bírnak, melyekhez a tekercstartó lemezek erősíthetők. Az armatúra tekercse az álló armatúráknál rendesen használt dobtekercs helyett gyűrűs tekercs gyanánt van foganatosítva, melynek vezetői a mag egyik hornyából kiindulva, kis távolságig