42352. lajstromszámú szabadalom • Berendezés automobiloknál és más efféléknél a kerekeknek rugalmas elemek közbeiktatásával való hajtására és hajtórészek rugalmas fölfüggesztésére

gét mérsékli. A fölfüggesztés természetesen az alváz mindkét oldalán történik. Ezen berendezés oly teljes alvázat képez, mely a mozgató kerekektől teljesen független, jó fölfüggesztést nyer és a menetközben létrejövő lökéseket nem veszi át. Ezek után még csak arról kell gondoskodnunk, hogy a fogasgyűrűt forgatjó mozr gását a mozgató kerekekre rugalmasan átvigyük. Az eme célra szolgáló rugalmas átvitelt tetszés szerinti rugalmas hajtás segélyével érhetjük el, melyek közül a következőkben két módot írunk le. Az egyik rugalmas hajtási mód abban áll (1. és 2. ábra), hogy a (2) fogasgyűrű három (16 17 és 18) menesztő nyúlványnyal van ellátva, melyek egymástól egyenlő távolságban vannak alkalmazva, ill. a rajtuk átmenő középponti körön egyenoldalú háromszög csúcsait képezik. Ezen menesztő nyúlványok a (9) fogasgyűrűre vannak erősítve és az (5 6) mozgató kerekeket előre vagy visszafelé magukkal viszik, akár a kerekek küllői vagy ezek bármely más alkalmas része segélyével. A (16 17 és 18) menesztő nyúlványok és a kocsikerekeken lévő támadáspontok közé (19 20 21) lökésmérséklő elemek vannak közbeiktatva, melyek vagy rug;ók lehetnek (2. ábra), vagy bárminő más rugalmas elemek, melyek a hirtelen, merev indítást meggátolják és azt lágy átmenetűvé teszik. Ezen rugók vagy a kerekek küllői mögött vagy azok más alkalmas részén vannak megerősítve. Könnyen érthető, hogy ezen menesztő nyúlványok, dacára hogy nem bírnak csuklókkal, bármely irányban, azaz függélyesen, vízszintesen és rézsútosan elmozoghatnak, a jármű menetének bármely pillanatában annak rúgói bárminő elhajlásokat végeznek is, és a hajtórészek tengelyeinek elhajlása folytán az -egyes géprészek párhuzamossága bármennyire meg is van zavarva. A rugalmas hajtás másik módja abban áll (3. és 4. ábra), hogy a (9) fogasgyűrűre bizonyos számú (22 23 24 25) menesztő nyúlvány van erősítve, melyeknek végei spirális alakba csavart, tág hézagú (26 27 28 29) tekercsrugók közepébe nyúlnak be. Ezen rugók, melyek mintegy rugalmas dugókat képeznek, a kerék testében annak talpához lehetőleg közel kiképzett csekély magasságú hengerek nyílásába vannak ágyazva. Ezen rugók a nyúlványok és hengeres tokfalaik között bármely irányban rugalmas párnaként szerepelnek, melyek a kerekek hajtását közvetítik. Két elektromotorral való fyajtás esetében az egyes elektromotorok mozgó alvázai középen közös (1) lemezekkel bírnak, melyek egymással két, egymáson elforgatható (30 31) gyűrű segélyével vannak összekötve úgy, hogy görbületeknél a kerekek és motorok különböző sebességgel foroghatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés automobiloknál és más efféléknél a kerekeknek rugalmas elemek közbeiktatásával való hajtására és a hajtórészek rugalmas fölfüggesztésére, azáltal jellemezve, hogy a mechanikai vagy villamos hajtóerőt a kocsikerekekre átvivő géprészek külön mozgó alvázon vannak elrendezve, mely több, egymással párhuzamos és csavarokkal összeerősített függélyes lemezből áll, melyek fölső része rugók vagy más rugalmas elemek útján van a kocsi tulajdonképeni vázára függesztve úgy, hogy az alváz a kocsi vázától független elmozgásokat végezhet. 2. Az 1. alatt igényelt berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az alváz külső oldallemezeibe karimával illeszkedő (8) gyűrűre a jármű kerekeinek hajtására szolgáló fogasgyűrű van lazán ágyazva, mely egyenoldalú háromszög csúcsait képező három menesztő nyúlvánnyal bír, melyek a kerék küllői közé nyúlnak és azt lökésmérséklő elemek közbeiktatásával magukkal viszik. 3. Az 1. alatt igényelt berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve,, hogy a kerekek testében azok talpához lehetőleg közel spirális tekercsrugókat befogadó hengeres tokok vannak kiké-