42346. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék az alkalmazott szárító levegő újbóli fölhasználásával

mielőtt a (14) fal fölé kerül és a fölső tér­ből a (4) kamrába lép. A (15) harántfal által szintén két térre osztott (10) szekrényben ellenben az alsó térbe belépő levegőt a harántfal jobbra vezeti és a fölső tér (13) nyílásain át oly hő­mérséklettel lép ki, mely balról jobbra csökken mert a baloldalon kilépő levegő­nek ezen szekrény összes (11) csövein tova kellett haladnia. A (2) kamrában a levegő sok nedves­séget vessr föl és így nem használható föl további szárításra; ezen levegő a (16) csa­tornába emelkedik föl. A (4) és (6) kamrákban a levegő arány­lag száraz marad és szárításra tovább is fölhasználható. Ezen levegő a nyilak irá­nyában távozik el és a (17) szárnyak köz­vettíésével a (18) csatornába emelkedik. A (16) és (18) csatornák tehát a nadves levegőt a szárazabb levegőtől állandóan elkülönítve tartják. A szárazabb levegőt, a (18) csatornából kilépve, a (12) ventilátor közvetlenül beszívja. A nedves levegő a (16) csatornából először a (19) vízgőzkiválasz­tóba kerül, melyből a vízgőz kiválasztása után (20)-nál a (12) ventilátor kiszívja. A ventilátor tehát egyidejűleg a (18) csa­tornából kissé nedves levegőt és a (19) berendezésből szárított levegőt szív be, a Tiét légáramot egymással összekeveri és a {22) csövön át a (8, 9, 10) fűtőszekrényekbe nyomja úgy, hogy a levegő körmozgásra kényszeríttetik és a szárításra mindig újból fölhasználtatik. A (19) vízgőzleválasztó egy zárt (23) hengerből áll (2. ábra), melyben a (24) csövek és egy a (25) szárnyakkal ellátott forgatható tengely van elrendezve. A ned­ves levegő a (16) csatornából a (26) csövön át a (23) henger belsejébe hatol, melyben a forgó (25) szárnyak hatása folytán erősen a (24) hűtőcsövek felé és ezután a (23) hengerfal felé röpíttetik és összenyomatik. A vízgőz a hűtés és a komprimálás kettős hatása folytán kondenzálódik, mimellett a jelentékeny elgőzölögtető meleg (537 kalória az elgőzölögtetett víz kg.-jaként) szabaddá lesz. A víz (27)-nél vezettetik el, míg a gőztől szabaddá tett meleg levegő meg­szárítva, (20)-nál a (12) ventilátorhoz halad. A hűtőközeg gyanánt szolgáló friss kül­lég a (28) csövön át kerül a (24) csövekhez és fölmelegedése után (29)-nél távozik el, miután a vízgőzt annyira lehűtötte, hogy utóbbi kondenzálódhatott. A most leírt berendezés más módon is használható. Ugyanis tetszés szerint 1. a (23) hengerből jövő levegő fölül (20)-nál eltávozni hagyhatjuk és helyettesítésére a (29)-nél meleg állapotban eltávozó friss külső levegőt használhatjuk. E célra csak a (12) ventilátor (21) szívócsövét kell (29)­hez kapcsolni, 2. ha a leírt szárítókészülé­ken kívül még más rendszerű szárítóbe­rendezések is alkalmaztatnak, melyekben a levegő általában kevés nedvességet vesz föl és nem használtatik ki teljesen, akkor ezen szárítóberendezésből vehetjük a (20)-nál szárítás nélkül eltávozó nedves levegő pótlására szolgáló meleg levegőt. Ez eset­ben elegendő a (28) csövet a szomszédos szárítóberendezésekkel összekötni. 3. Ép így ki nem használt meleg levegőnek bármely más forrását is fölhasználhatjuk, amennyi­ben gőzkazánok vagy fűtőberendezések el­távozó gázait azáltal hasznosítjuk, hogy vezetékükbe friss levegő hevítésére egy hőkicserélő készülékét kapcsolunk be, vagy amennyiben levegőt gőzgépek fáradt gőzé­vel hevítünk, hogy meleg szárítólevegőt kapjunk, mely a (20)-nál kilépő nedves levegő pótlására szolgálhat. A (11) gőzcsövek kifolyásától jövő kon­denzált vizet a (30) csőkígyó (1. ábra) veszi föl. Ezen csőkígyó a készülék legmélyebb és leghidegebb részében van elhelyezve. A kondenzált víz tehát melegét ezen rész­nek átadja és (3l)-nél hidegen távozik el. A szántókészülék tetszés szerinti alakban vízszintes, függélyes vagy ferde szárító­készülék gyanánt, bármely nézetben és tetszés szerinti alkalmas anyagból készít­hető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szárítókészülék, melyben a szárítás egy­másra következő, elválasztott kamrákban x

Next

/
Oldalképek
Tartalom