42346. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék az alkalmazott szárító levegő újbóli fölhasználásával

mielőtt a (14) fal fölé kerül és a fölső térből a (4) kamrába lép. A (15) harántfal által szintén két térre osztott (10) szekrényben ellenben az alsó térbe belépő levegőt a harántfal jobbra vezeti és a fölső tér (13) nyílásain át oly hőmérséklettel lép ki, mely balról jobbra csökken mert a baloldalon kilépő levegőnek ezen szekrény összes (11) csövein tova kellett haladnia. A (2) kamrában a levegő sok nedvességet vessr föl és így nem használható föl további szárításra; ezen levegő a (16) csatornába emelkedik föl. A (4) és (6) kamrákban a levegő aránylag száraz marad és szárításra tovább is fölhasználható. Ezen levegő a nyilak irányában távozik el és a (17) szárnyak közvettíésével a (18) csatornába emelkedik. A (16) és (18) csatornák tehát a nadves levegőt a szárazabb levegőtől állandóan elkülönítve tartják. A szárazabb levegőt, a (18) csatornából kilépve, a (12) ventilátor közvetlenül beszívja. A nedves levegő a (16) csatornából először a (19) vízgőzkiválasztóba kerül, melyből a vízgőz kiválasztása után (20)-nál a (12) ventilátor kiszívja. A ventilátor tehát egyidejűleg a (18) csatornából kissé nedves levegőt és a (19) berendezésből szárított levegőt szív be, a Tiét légáramot egymással összekeveri és a {22) csövön át a (8, 9, 10) fűtőszekrényekbe nyomja úgy, hogy a levegő körmozgásra kényszeríttetik és a szárításra mindig újból fölhasználtatik. A (19) vízgőzleválasztó egy zárt (23) hengerből áll (2. ábra), melyben a (24) csövek és egy a (25) szárnyakkal ellátott forgatható tengely van elrendezve. A nedves levegő a (16) csatornából a (26) csövön át a (23) henger belsejébe hatol, melyben a forgó (25) szárnyak hatása folytán erősen a (24) hűtőcsövek felé és ezután a (23) hengerfal felé röpíttetik és összenyomatik. A vízgőz a hűtés és a komprimálás kettős hatása folytán kondenzálódik, mimellett a jelentékeny elgőzölögtető meleg (537 kalória az elgőzölögtetett víz kg.-jaként) szabaddá lesz. A víz (27)-nél vezettetik el, míg a gőztől szabaddá tett meleg levegő megszárítva, (20)-nál a (12) ventilátorhoz halad. A hűtőközeg gyanánt szolgáló friss küllég a (28) csövön át kerül a (24) csövekhez és fölmelegedése után (29)-nél távozik el, miután a vízgőzt annyira lehűtötte, hogy utóbbi kondenzálódhatott. A most leírt berendezés más módon is használható. Ugyanis tetszés szerint 1. a (23) hengerből jövő levegő fölül (20)-nál eltávozni hagyhatjuk és helyettesítésére a (29)-nél meleg állapotban eltávozó friss külső levegőt használhatjuk. E célra csak a (12) ventilátor (21) szívócsövét kell (29)hez kapcsolni, 2. ha a leírt szárítókészüléken kívül még más rendszerű szárítóberendezések is alkalmaztatnak, melyekben a levegő általában kevés nedvességet vesz föl és nem használtatik ki teljesen, akkor ezen szárítóberendezésből vehetjük a (20)-nál szárítás nélkül eltávozó nedves levegő pótlására szolgáló meleg levegőt. Ez esetben elegendő a (28) csövet a szomszédos szárítóberendezésekkel összekötni. 3. Ép így ki nem használt meleg levegőnek bármely más forrását is fölhasználhatjuk, amennyiben gőzkazánok vagy fűtőberendezések eltávozó gázait azáltal hasznosítjuk, hogy vezetékükbe friss levegő hevítésére egy hőkicserélő készülékét kapcsolunk be, vagy amennyiben levegőt gőzgépek fáradt gőzével hevítünk, hogy meleg szárítólevegőt kapjunk, mely a (20)-nál kilépő nedves levegő pótlására szolgálhat. A (11) gőzcsövek kifolyásától jövő kondenzált vizet a (30) csőkígyó (1. ábra) veszi föl. Ezen csőkígyó a készülék legmélyebb és leghidegebb részében van elhelyezve. A kondenzált víz tehát melegét ezen résznek átadja és (3l)-nél hidegen távozik el. A szántókészülék tetszés szerinti alakban vízszintes, függélyes vagy ferde szárítókészülék gyanánt, bármely nézetben és tetszés szerinti alkalmas anyagból készíthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szárítókészülék, melyben a szárítás egymásra következő, elválasztott kamrákban x